Jó üzlet a külföldiek oktatása

Hatalmas üzlet a magyar felsőoktatási intézményeknek a külföldi hallgatók oktatása.

NT
2012. 08. 29. 1:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amíg a kisebb főiskolák komoly bajba kerülhetnek a kormány által megálmodott önfinanszírozó felsőoktatási rendszer megteremtésével – a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola például már most tízszázalékos elbocsátással számol az állami források apadása miatt –, a sok külföldi diákot vonzó intézményeknek nincs okuk aggodalomra, írja a Magyar Nemzet.

Busás bevételek

A lap kitér rá, hogy a nemzetközi szinten népszerű orvosegyetemeink kasszájában az állami finanszírozás lecsökkentésével is busás bevételek maradnak, mivel az idegen országból érkező hallgatók nagyságrendekkel több pénzt hoznak a konyhára, mint a magyarok: évi három-öt milliárd forintot. Az évről évre több vendéghallgatót vonzó Semmelweis Egyetem rektora a lapot arról tájékoztatta, a külföldiek tandíjából hatmilliárd forint feletti árbevételük származik, ami ráadásul folyamatosan nő.

Diákhitel – segítség

Orbán Viktor Kőszegen egy rendezvényen korábban arról beszélt, Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd az ágazat átalakítása után a magyarországi felsőoktatás, azt ugyanis szerinte „nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – hangsúlyozta. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: a felsőoktatásban – csakúgy, mint a népegészségügyben a beszedett pénzekből – egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Orbán az akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású diákhiteltől várja a megoldást.

Szél Ágoston a Magyar Nemzet érdeklődésére arról számolt be, hogy a 2012-es költségvetésükben már 6,5 milliárdot terveztek ezen a soron. „Az egyetem jelenleg teljes mértékben önállóan gazdálkodik a külföldi hallgatók képzéséből származó devizabevételekkel. Ezekből biztosítjuk például az egyetemi infrastruktúra fejlesztését, a beruházásokat, valamint az idegen nyelvű oktatók kiemelt juttatását” – fogalmazott, hozzátéve: az egyetem nem adózik a tandíjak után, fizetni csak az érintett oktatóknak kell a külföldiek tanításából adódó juttatásuk után.

Átlagosan három és fél millió

A rektor rámutatott arra is, hogy a külföldi diákok képzési költségei jóval magasabbak, mint a magyaroké, ezért a tandíj mértékét nem a hazai önköltséghez, hanem a nemzetközi piac tandíjaihoz mérik. A Magyar Nemzet úgy tudja, a Semmelweisen egy külföldi hallgató átlagosan három és fél millió forintnak megfelelő költségtérítést fizet évente.

Az intézményben egyébként az orvostudományi karon tanul a legtöbb külföldi (majdnem a diákok fele), ők elsősorban Németországból érkeztek (826 tanuló), de Norvégia, Irán és Izrael is jelentős hallgatói bázissal (egyenként több mint kétszáz fővel) képviselteti magát. A népszerűség megőrzéséért persze sokat is tesznek: az egyetem két évtizede szoros szakmai kapcsolatban áll egy toborzó céggel, amely nemzetközi szinten viszi az itteni képzések jó hírét.


A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.