Jó üzlet a külföldiek oktatása

Hatalmas üzlet a magyar felsőoktatási intézményeknek a külföldi hallgatók oktatása.

Amíg a kisebb főiskolák komoly bajba kerülhetnek a kormány által megálmodott önfinanszírozó felsőoktatási rendszer megteremtésével – a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola például már most tízszázalékos elbocsátással számol az állami források apadása miatt –, a sok külföldi diákot vonzó intézményeknek nincs okuk aggodalomra, írja a Magyar Nemzet.

Busás bevételek

A lap kitér rá, hogy a nemzetközi szinten népszerű orvosegyetemeink kasszájában az állami finanszírozás lecsökkentésével is busás bevételek maradnak, mivel az idegen országból érkező hallgatók nagyságrendekkel több pénzt hoznak a konyhára, mint a magyarok: évi három-öt milliárd forintot. Az évről évre több vendéghallgatót vonzó Semmelweis Egyetem rektora a lapot arról tájékoztatta, a külföldiek tandíjából hatmilliárd forint feletti árbevételük származik, ami ráadásul folyamatosan nő.

Diákhitel – segítség

Orbán Viktor Kőszegen egy rendezvényen korábban arról beszélt, Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd az ágazat átalakítása után a magyarországi felsőoktatás, azt ugyanis szerinte „nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – hangsúlyozta. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: a felsőoktatásban – csakúgy, mint a népegészségügyben a beszedett pénzekből – egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Orbán az akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású diákhiteltől várja a megoldást.

Szél Ágoston a Magyar Nemzet érdeklődésére arról számolt be, hogy a 2012-es költségvetésükben már 6,5 milliárdot terveztek ezen a soron. „Az egyetem jelenleg teljes mértékben önállóan gazdálkodik a külföldi hallgatók képzéséből származó devizabevételekkel. Ezekből biztosítjuk például az egyetemi infrastruktúra fejlesztését, a beruházásokat, valamint az idegen nyelvű oktatók kiemelt juttatását” – fogalmazott, hozzátéve: az egyetem nem adózik a tandíjak után, fizetni csak az érintett oktatóknak kell a külföldiek tanításából adódó juttatásuk után.

Átlagosan három és fél millió

A rektor rámutatott arra is, hogy a külföldi diákok képzési költségei jóval magasabbak, mint a magyaroké, ezért a tandíj mértékét nem a hazai önköltséghez, hanem a nemzetközi piac tandíjaihoz mérik. A Magyar Nemzet úgy tudja, a Semmelweisen egy külföldi hallgató átlagosan három és fél millió forintnak megfelelő költségtérítést fizet évente.

Az intézményben egyébként az orvostudományi karon tanul a legtöbb külföldi (majdnem a diákok fele), ők elsősorban Németországból érkeztek (826 tanuló), de Norvégia, Irán és Izrael is jelentős hallgatói bázissal (egyenként több mint kétszáz fővel) képviselteti magát. A népszerűség megőrzéséért persze sokat is tesznek: az egyetem két évtizede szoros szakmai kapcsolatban áll egy toborzó céggel, amely nemzetközi szinten viszi az itteni képzések jó hírét.

A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.