A lap érdeklődésére Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője elmondta: a nyomozó hatóság és a kirendelt szakértő is tanulmányozza az orosz féltől érkezett iratokat, amelyeknek szöveges és számadatokat tartalmazó részei is vannak, továbbá folyamatosan rendelik meg az eljárás folytatásához is szükséges hivatalos fordításokat. Az eddig megismert iratok tartalmáról a szóvivő a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozott, azonban hangsúlyozta, a főügyészség kitart azon álláspontja mellett, amelyet a dokumentumok érkezése és rövid áttekintése után hozott nyilvánosságra.
Eszerint az orosz társszervektől július közepén kapott adatok megalapozzák a Gyurcsány-kormány hivatali idején elkótyavetyélt, az államnak a gyanú szerint hétmilliárd forint kárt okozó adásvétel ügyében indított büntetőeljárást. A főügyészség a dokumentumok érkezéséről adott tájékoztatás idején azzal zárkózott el a bővebb ismertetéstől, hogy – mint azt Fazekas Géza akkor közölte – az abban foglaltak további gyanúsítások közlésére adhatnak alapot.
Ismeretes, a KNYF 2009 novemberében hűtlen kezelés miatt indított eljárást a kirendeltség értékesítésével összefüggésben, amelyben gyanúsítottként hallgatták ki Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezetőjét, Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt és Császy Zsoltot, a vagyonkezelő egykori jogi és értékesítési igazgatóját.
A gyanú szerint Császy feladatai közé tartozott, hogy előterjesztéseket készítsen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács mint vagyonkezelő döntéseihez. Császy értékesítési igazgatóként vett részt az állami tulajdonú, a külügy kezelésében lévő épület értékesítésének előkészítésében és az adásvételről szóló előterjesztés elkészítésében – áll a KNYF-nek a nyomozásról korábban kiadott közleményében. Az ügyészség megállapította, az MNV akkori vezérigazgatójánál, Tátrai Miklósnál 2008. július 15-én Horváthné Fekszi Márta levélben kezdeményezte a Kerki zártkörű értékesítésének előkészítését. Fekszi az iratot olyan tartalommal küldte el, mintha korábban az eladásról nem írtak volna alá szerződést, Tátrainak azonban tudomása volt arról, hogy 2008. március 14-én a Diamond Air ismeretlen tulajdonosi hátterű társaság illetékesével az állam képviselője 23,6 millió dolláros vételárról szóló szerződést írt alá. Tátrai tudott róla, hogy a vevő 2008. március 17-én 21,3 millió dollárt átutalt a magyar államnak, s az összeget jóváírták az MNV bevételi számláján. Ezt az összeget a 2008. március 17-én érvényes jegybanki forint-középárfolyamon váltották 3,5 milliárd forintra, s erről az ügylet kezdéséig Császy is tudomást szerzett. A vagyongazdálkodási tanács 2008. július 30-án a zártkörű pályázati eljárás lefolytatásával Székely Árpád moszkvai magyar nagykövetet bízta meg. A beérkezett anyagokat Székely és munkatársai 2008. szeptember 10-én átvették, s a nagykövet 2008. szeptember 11-én kelt átirattal megküldte az MNV Zrt.-nek.
Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Fekszit, Székelyt és Császyt pedig bűnsegédlettel gyanúsították meg, s a KNYF 2011 novemberében eljuttatta az orosz félnek azon kérdéseket, amelyekre a jogsegélykérelem keretében tett fel az ottani társszerveknek. A nyomozás augusztus végéig megállapított határidejének legalább két hónapos meghosszabbításáról a Legfőbb Ügyészség napokon belül dönt.
