Tartósteszt motorunkba gyűlnek a kilométerek, a bejáratást követő, 1000 kilométeres szerviz után pedig jöhettek a hosszabb utak és végre a pörgős négyhengeres is igazán megmutathatta tudását. Így aztán egy egész napos páros kirándulással folytatódott a tesztprogram, ahol a motorral kapcsolatban sok új tapasztalattal gazdagodtunk. Például amíg városi közlekedéshez nagyobb termetűeknek kicsit sok lehet a csuklókra jutó terhelés, amikor kinyílik a tér és tempósabban motorozhatunk, már más a helyzet. Merthogy a felvett testhelyzet az aktív, enyhén sportos vezetési stílust támogatja - a térdszögek is ezt erősítik.
Fotó: Stefler Balázs
Ilyenkor jól jön, hogy sok visszajelzést kapunk a futómű felől: a Honda a CB650R-nél a Showa nagy dugattyús, szeparált működésű, 41 mm-es fordított teleszkópját használja, amelynek lényege, hogy külön villaszárban van a rugó és a csillapító mechanizmus. Amíg ez a rendszer remekül vizsgázik a gyakorlatban, a hátsó rugóstag már más tészta. Ugyan tíz fokozatban állítható, a keresztbordákat nehezen tolerálja, ami tovább nehezíti az utas dolgát, merthogy a hátsó ülés kimondottan kicsi.
Hiába, az arányos, sportos forma jelen esetben kompromisszummal jár, a CB650R esetében pedig az ideális utas az átlagosnál is kisebb termetű.
Általánosságban elmondható, hogy a modell a kompakt felépítés révén roppant agilis és ügyes kis gép, de a fizikai méretei miatt egy Hornet például sokkal inkább kedvez az utasnak és ezzel a túraalkalmasságnak.
Fotó: Stefler Balázs
Ahogy egyre jobban megismerjük a motort, az is egyértelművé válik, hogy a villanymotorszerűen működő, magas fordulaton jellegzetes éneklésbe kezdő sornégyes blokk és az irányíthatóság mellett a fékeket sem értheti kritika. A fékerő finoman adagolható,
nincs meg benne a kezdő motorosokra veszélyes harapósság, miközben a fékteljesítmény teljesen korrekt.
Illetve a rendszert eddig nem sikerült olyan terhelésnek kitenni, ahol a nyomáspont változott volna. A gumikkal viszont már nem vagyunk ennyire elégedettek. Rossz trend az iparágban, hogy az elsőszerelésű abroncsokon spórolnak a gyártók (sokszor nem is kaphatók kereskedelmi forgalomban), a gyári Dunlop gumi ugyanis vizes útfelületen vagy hideg aszfalton messze nem nyújtja azt a tapadási szintet, amit elvárnánk tőle. Ilyenkor érzi a vezető, hogy az ABS és a kipörgésgátló nem csak marketinfogás!
