Legyőzetve győzött: Mindszenty 120

23 esztendőnyi kínkeserves jogászi, történészi munka van Mindszenty József hercegprímás 2012-es rehabilitálásában. Kádár 41 éven át mindent megtett, hogy a tragikus sorsú egyházfőről torz kép maradjon fenn.

Hogy miért éppen Mindszenty válhatott az ellenállás emblematikus figurájává, túl azon, hogy ő volt a katolikus egyházfő?

– Ugyanúgy bebörtönözték a nyilasok, ahogy bebörtönözték a kommunisták. Koncepciós és kirakatpert szerveztek ellene. Amikor 1956-ban kiszabadult, akkor három nap volt számára a szabadság, hiszen november 4-én az amerikai nagykövetségen kellett menedékjogot kérnie. Tulajdonképpen mindaddig, amíg a követség épületében raboskodott, azt szimbolizálta, hogy az ország nem szabad. Sorsa leképezte azt a sorsot, amit ez a nemzet szenvedett. Prímássá választásától a haláláig – sorolta a történész a Hír TV korábbi háttérműsorában.

Az 1971. szeptember 28-ai esemény, vagyis Mindszenty külföldre kényszerítése a közvélemény számára még ma is gyakran „elkerülhető eseményként” él, mintegy éppen a bíborost téve felelőssé azért, hogy elhagyja az országot. Hogy volt-e más választás számára, a Terror Háza igazgatója így vélekedik: – Nagyon nagy kérdés, hogy engedelmeskednie kellett volna Rómának vagy nem. Abban az általános légkörben, ami a „megbékélés” és a „keleti nyitás” politikája volt a hetvenes években, nem lehetett számára más út. Nem lehetett engedetlen a Szentszékkel szemben. A külső emigrációban megtalálta azt a küldetést, amit hivatásának megfelelően betöltött. Ugyanakkor, amikor megfosztották a prímási címtől 1974-ben, az nagyon súlyos csapás volt a számára. Ennek viszont az a megfontolás állhatott a hátterében, hogy a pápának fontosabb volt kinevezni új főpapokat a betöltetlen helyekre Magyarországon Mindszenty életüzeneténél. Úgy gondolhatta, hogy erre akkor a katolikus híveknek nagyobb szüksége van. Akkor emiatt a lengyel katolikusok is tiltakoztak. De ez nagyon kétélű lépés volt, amit a Szentszék a mai napig nem tudott kellően megindokolni.

Huszonhárom éves tisztázás

A rehabilitálás folyamatát 1989-ben indította el a Legfőbb Ügyészség, 23 évig tartott, hogy azoknak az eljárásoknak mind a végére járjanak, amelyeket a koncepciós kirakatperben ellene megindítottak. Az ítéletek felülvizsgálata – mondja Schmidt – egészen 2012-ig húzódott. A pénteki konferencia tökéletes alkalomnak tűnik arra, hogy ezt a több évtizedes, tisztázó eljárást a világ megismerhesse – annál is inkább, mert a Legfőbb Ügyészség helyettese ott lesz, és részletesen beszámol mindenről.

Magának Mindszentynek a megítélése máig eléggé vegyes, a Kádár-kor legvégéig iszonyú sok rágalom esett rá. Schmidt Mária szerint a hercegprímás utóéletében amikor már elfogytak a szitkok, azt mondták rá, hogy nem tudott eligazodni a világ dolgaiban, „nem értette meg az idők szavát, őskonzervatív volt”. A történész szerint ennek a képnek a fenntartása személyes ügye volt az MSZMP legmagasabb pozíciót betöltő emberének, Kádár Jánosnak; ő volt ugyanis a belügyminiszter Mindszenty letartóztatásakor. Azért az ezek után sem evidens, hogy a rendszerváltozás után is olyan kevés szó esett a bíborosról. Tallai Gábor ezt mondja.

Példát mutatott II. János Pálnak

– Keressük a hősöket. Sokszor végül ott találjuk őket, ahol vannak, a szemünk előtt. Mindszenty József egy ilyen hős, aki még a rendszerváltozás után sem került abba a magasságba, ahová való. Ennek sok oka van, de most elérkezett az idő, és a történész szakma is most jutott el oda, hogy figyelmét egy személynek szentelve feltárja az ő sorsát és életét. Pályája egészen kivételes, és nem csak magyar viszonylatban. Tulajdonképpen II. János Pál előképe volt; amikor 15 évnyi kényszerű amerikai követségi fogság után szabadult, ő volt az első olyan főpásztor, aki beutazta az egész világot, ezzel szolgáltatott mintát.

Az „utazó pápa” utódja, XVI. Benedek még bíborosként, 1992-ben szintén méltatta Mindszentyt: ő akkor értette meg, hogy annak idején a magyar egyházi vezető miért úgy cselekedett, és miért úgy döntött. Joseph Ratzinger – mint erre Tallai a köztévében a minap rávilágított – akkor jött rá, hogy a diktatúrával azért nem lehet egyezkedni, mert az együttműködést jelent. Amit Mindszenty József választott, az a mai római egyházfő szerint is az egyetlen választható út volt.

A Mindszentyről alkotott kép a rendszerváltozás előtti évtizedekben tehát igen nagy torzuláson ment keresztül, ehhez a mostani konferencia és kiállítás csak egy parányi gyógyír. A múzeumi programvezető Tallai szerint az alap- és középfokú oktatás részévé kell tenni a főpásztor életművét, az oktatásügy inspirálására viszont szerinte kiváló alkalom, hogy ez a kiállítás létrejött.