A több évtizedes büntetőbírói gyakorlattal rendelkező szakember szerint a nyáron elfogadott és 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk.-val kapcsolatban nem csupán a Be. átfogó technikai jellegű módosítása, az új Btk.-hoz igazítása indokolt, de olyan koncepcionális változtatások is szükségesek, melyek már inkább egy új eljárási törvényben kaphatnak helyet. A hatályos Be.-t nem egészen másfél évtizede, 1998 elején fogadta el a parlament, de még mielőtt hatályba lépett volna, az új összetételű törvényhozás már jelentős változtatásokat hajtott végre rajta, majd a ciklus során többször módosították, hogy azután 2002-ben az új parlament ismét jelentősen átalakítsa a büntető perrendtartást.
Gyermekkorú a büntetőeljárási törvény
Kónya István ezzel kapcsolatban megjegyezte: „izgalmas, de bizonytalan idők voltak ezek”, előfordult, hogy volt kinevezett ítélőtáblai elnök ítélőtábla nélkül, és mire az új bírósági fórum létrejött, vezetője már nem volt hivatalban. A hatályos törvény pedig, bár még most is csak „gyermekkorú”, már annyi változtatáson esett át, hogy „köszönő viszonyban sincs” azzal, amit alkotói megálmodtak. A Kúria elnökhelyettese elmondta: a gyorsítás, hatékonyság javítása nagyon sokszor felmerült, kevés kézzelfogható eredménnyel.
A tavaly nyáron Norvégiában elkövetett tömeggyilkosság ügyében nemrég döntés született, a bűncselekménytől az elbírálásig alig több mint egy év telt el, ebből maga a büntetőper valamivel több mint két hónapot vett igénybe. Elgondolni is rossz, hogy Magyarországon mennyi ideig tartott volna az ügy – jegyezte meg a szakember.
Szinte minden lehetőséget kipróbáltak
Láng László, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője ugyanakkor előadásában nem foglalt határozottan állást arról, hogy kell-e új büntetőeljárási törvény, vagy elegendő a meglévő szabályozásnak az új Btk.-hoz igazítása, mint mondta: ezt nem a jogászok döntik el, hanem a politikusok. A szakember szerint az eljárások gyorsítását illetően a jogalkotás már szinte minden lehetőséget kipróbált, és egyébként sem szabad ezt a szempontot abszolutizálni, hiszen a döntés megalapozottsága, törvényessége legalább olyan fontos.
Minden törvény annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani az életben – jegyezte meg az ügyészségi vezető. Végh Sándor, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára hozzászólásában felvetette többi között a tanúsegítő ügyvédek problémáját és azt a kérdést, hogy az ügyvédjelöltek eljárhassanak a bírósági tárgyalásokon. Szorgalmazta továbbá: az ügyvédség kapjon az eddiginél több lehetőséget arra, hogy a szervezetet érintő kodifikációban közreműködhessen.
A konferencia több előadásában és a hozzászólásokban is felvetődött az eljárási feladatoknak, a tényállás felderítésének és a bizonyításnak, illetve a hatályon kívül helyezések és megismételt eljárások gyakorlatának újragondolása csakúgy, mint a vádlott távollétében lefolytatott eljárásoknak a kérdése.
A Magyar Igazságügyi Akadémián megrendezett kétnapos konferencia előadói között van több kúriai és felsőbírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész, illetve a jogtudomány képviselői. A büntetőeljárási törvény átfogó megújítását szolgáló szakmai javaslatokat néhány héten belül juttatja el az OBH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz. A kormány jogalkotási terve szerint az év vége felé kerülhetnek a parlament elé az új Btk.-hoz kapcsolódó jogszabály-módosítási javaslatok.
