238 igen, 1 nem szavazat, 8 tartózkodás, vagyis a jelenlévők szinte teljes támogatottsága mellett fogadta el az Országgyűlés kedden azt a törvényt, mely az ország három kaszinójába száműzi a játékautomatákat. A rendelkezést 15 napon belül kell végrehajtaniuk az érintett vállalkozásoknak. Az előterjesztés indoklása szerint a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetésének tilalmával jelentősen csökken majd a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait elszenvedők köre, de az is biztos, hogy a rendelkezéssel óriási bevételtől esik el a büdzsé, amit valahonnan pótolni kell majd.
A legutóbbi becslések szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium közel 70 milliárd forintnyi szerencsejátékból befolyó bevétellel számolt 2012-re, amelyből mintegy 30 milliárd forintot tett ki a nyerőgépek játékadója. Az NGM érdeklődésünkre úgy reagált, még folynak az elemzések arról, hogy pontosan mennyi adóbevétel-kiesést eredményez az intézkedés. Az elmaradó összeg mértékének vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az intézkedésnek lehet pozitív hatása a fogyasztásra, így általános forgalmi adó többlet keletkezhet, továbbá a netes szerencsejátékból származó bevételek is ellensúlyozhatják az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatását – így a minisztérium.
A 2011-es törvénymódosítás során az úgynevezett szerverközpontú automaták maradhattak a vendéglátóhelyeken, a többit kivonták a forgalomból. A 2013. január 1-jétől bevezetni tervezett új szerveralapú üzemeltetési rendszer műszakilag annyiban tért volna el a korábbitól, hogy a pénznyerő automatán elérhető játékok szoftvere, játéklogikája és a játékkal kapcsolatos adatállománya a központi szerveren futott volna, így a felügyeleti hatóság, a NAV távoli hozzáféréssel ellenőrizhette volna az adatokat.
150-200 nyerőgép marad az országban
A 2001-es szerencsejátéktörvény-módosításnak már volt egy olyan tervezete, mely kiűzte volna a játékgépeket a vendéglátóhelyekről, de erre idén október elsejéig nem került sor. „Nulla nyerőgép marad a kormánydöntést követően a piacon” – saccolta elkeseredetten az MNO-nak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség immár egykori elnöke. Portálunknak elmondta, a döntésről értesülve az öngyilkosságon is eltöprengett. „Az új szabályozás szerint az ország három, koncesszióval bíró kaszinójában működhetnek játékgépek, így a tavaly év végi 25 ezerről 150-200-ra olvad a számuk” – módosította az elhamarkodott számítást a vezető.
Schreiber kétli, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) és az általuk tulajdonolt gépek nemzetbiztonsági kockázatot hordoznának, ez szerinte inkább az illegálisan működő netes kaszinókról mondható el. Való igaz, az online szerencsejátékot szabályozó törvény ugyan létezik, de a pókerrel, fogadással foglalkozó legnagyobb portálok továbbra sem kértek hatósági engedélyt, így az adót nem Magyarországon fizetik be, hiába itthonról teszik meg a téteket a fogadók. Az LMP-s Mile Lajos által ingoványosnak nevezett szerencsejáték-iparról a szövetség exelnöke úgy vélekedett: szervezői oldalról – vagyis a gépeket üzemeltető kkv-k oldaláról – nézve egyszerűen nincs rá mód, hogy valaki illegálisan szerzett jövedelmét itt mossa tisztára, az adó- és a többi állami hatóság ugyanis rettentő szigorúan ellenőrzi a működtetést. „Az, hogy a szektorban kizárólag pénzmosásból, őrzés-védésből magukat megszedő cégek vannak jelen, népszerű dogma, de hamis kép.”
Apácák és szerzetesek
Mile Lajos ugyanakkor úgy véli, „a szerencsejáték-szektor nem a szerzetesrendek és apácák világa. A szektorban tevékenykedők egy része kapcsolatba hozható a pénzmosással, befolyást kívánnak szerezni, sokan itt akarják eltüntetni megszerzett jövedelmüket.” Az LMP-s honatya Lázár János nemzetbiztonsági kockázatot érintő kijelentésére reagálva tett javaslatot hétfőn a nemzetbiztonsági bizottsági ülés összehívására. Elmondta, a meghallgatáson beszámolót kértek többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjétől, Répássy Róbert igazságügyekért felelős államtitkártól és a Nemzeti Védelmi Szolgálat irányítójától is. Mile Lajos portálunknak elárulta: a közeljövőben kezdeményezni fog egy olyan bizottsági ülést is, mely kizárólag a szerencsejáték-ipar jelentette veszéllyel foglalkozik majd.
Az Országgyűlés döntő többsége szerint nem lesznek olyan tragikus következményei a nyerőgépek eltűnésének, mint azt a tilalom miatt eddigi nyereségüket féltő érintettek kommunikálják, vélekedik az ügyben Gulyás Gergely. „Nem beszélhetünk munkavállalók tízezreinek utcára kerüléséről, hiszen a kocsmák, ahol a nyerőgépeket eddig megtaláltuk, a játékautomaták feltalálása előtt is üzemeltek, és ezután is fognak.” A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a parlamenti döntés pozitív társadalmi hatásáról beszélt az MNO-nak: a játékfüggők végre nem fogják kockára tenni a fizetésüket, ezzel párhuzamosan családjuk megélhetését, emellett pedig a nyerőgépbizniszben érdekelt kétes köröket sem fogják további haszonhoz juttatni.
Gulyás: Nincs bizonyíték a politikusok megvesztegetésére
A kétes kör, ingoványos terület kifejezés nem először kerül elő játékgépügyben, így rákérdeztünk, pontosan kikre is gondol a honatya. „A tisztánlátás végett: a nyerőgép-automaták betiltásának elsődleges okai között nem kell nemzetbiztonsági kockázatokat keresni – hangsúlyozta. – Egyfelől a gépek betiltásának fő oka a társadalmi kár elhárítása volt, de ahogyan a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is elhangzott, a félkarú rablók működtetésében szerepet játszanak olyan körök, melyek a szervezett bűnözésben való részvételük miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ami biztos: nincs arra bizonyíték, hogy az automatákat működtető cégek vezetői megvesztegettek volna törvényhozókat, hogy továbbra is a piacon maradhassanak. Az azonban tény, hogy több korábbi hasonló törvénymódosítási kísérlethez nem sikerült parlamenti többséget biztosítani, ezért csúszott idáig a döntéshozatal.”
Portik, szlovákok, ukránok
Az Európai Pénznyerő Automatákat Üzemeltetők Szövetsége (Euromat) az Európai Bizottsághoz fordult a magyar szerencsejáték-törvény módosítása miatt – tájékoztatta az európai és a magyar szövetség csütörtökön az MTI-t. Az Euromat annak megvizsgálását kéri, hogy a játéktermeket és e-kaszinókat megszüntető magyar jogszabály megfelel-e az uniós szabályoknak. A szervezet emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság már Lengyelországban jogellenesnek ítélt hasonló intézkedéseket.
A törvényjavaslat hipergyors elfogadását – hétfői benyújtás, keddi zárószavazás – a Fidesz képviselője a Lázár János által említett biztonsági kockázattal indokolta. A Magyar Nemzet által ezzel kapcsolatban megszellőztetett információt, miszerint Portik Tamás családi bizalmasai között is vannak játékgépbizniszben érdekelt személyek, és ebben merül ki ez a bizonyos kockázat, Gulyás Gergely nem erősítette meg. A politikus azt viszont egyértelművé tette, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén elhangzott tájokoztatás államtitoknak minősül, ezért arról semmilyen felvilágosítást nem adhat, jelezte ugyanakkor: a bizottság ellenzéki és kormánypárti tagjai egyaránt alaposnak látták a nemzetbiztonsági kockázatot.
Az MNO információi szerint a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén az is elhangzott: szlovák és ukrán csoportok is megpróbáltak belépni a magyar szerencsejáték-piacra, mégpedig a mobilinternet nem túl biztonságos rendszerét kihasználva. Való igaz, mobilnetről bárki játszi könnyedséggel felléphet a világhálóra, ez a kapcsolódási mód azonban az enyhe adatbiztonsági feltételeknek sem felel meg.
