Az önfenntartó felsőoktatásról szólva a kormányfő kifejtette: az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Természetesen az állami ösztöndíjakat, a közpénzt nem lehet teljesen kiemelni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel elérhető, hogy idővel mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit. „Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít” – közölte.
A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is – magyarázta Orbán Viktor. Mindez egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, „oda nem szabad állami pénzt sem helyezni” – mondta.
Hozzátette azt is, hogy e szisztémával a hallgatók nem eltartottjai lesznek egy nagy jóléti rendszernek, hanem önálló szereplői, akik áldozatot hoznak, így elvárásuk is lehet az egyetemmel, főiskolával szemben. Az önfinanszírozó felsőoktatás képlete fogja az igazi fairplay-t biztosítani – jelentette ki.
Szükségszerű az átalakítás
A kormányfő beszédében szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mondván: eddig az sem a saját eszméjének, sem a fenntarthatóság követelményének nem felelt meg. Voltak már átalakítási kísérletek – folytatta –, például az integráció, a bolognai folyamathoz való csatlakozás, vagy a hallgatói létszámok jelentős növelése, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt sok nem kívánt következményekkel is járt. A bolognai folyamatról azt mondta, hogy szerinte a magyar felsőoktatás nem állt rá készen, indokolatlanul gyorsan tért rá át, ráadásul nem hozta magával az európai egyetemekkel való szorosabb együttműködést.Összegzése szerint leértékelődött a felsőoktatás presztízse, az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi. A további problémák között pedig a túlburjánzó szakkínálatot, a fenntarthatatlan párhuzamosságokat és a minőségében sokszor megkérdőjelezhető teljesítményt említette.
Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, ami – figyelembe véve az ágazat helyzetét – rendkívüli teljesítmény – mutatott rá Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jó képzési programok és világszínvonalú oktatók az eddigi rendszerben nem tudták meghatározni az egész szférát.
A felsőoktatási intézmények nemcsak szaktudást adnak
A jelenlegi felsőoktatás a „kínálati struktúrája” miatt a hallgatókkal, az ő szüleikkel és az oktatókkal szemben sem korrekt – mondta, kiemelve: a szülők arra számítanak, hogy egy piacképes képzésért fizetnek, ám gyakran kiderül, hogy a piacon nem sokat ér a megszerzett diploma. A tanárokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésük messze elmarad a nyugati bérektől, és gyakran tudósként is alig tudnak érvényesülni a több állás és a sok adminisztráció miatt.
Mindemellett azonban hangsúlyozta: a felsőoktatási intézmények nemcsak szaktudást adnak, hanem lehetőséget biztosítanak a nemzeti sorskérdéseken gondolkodásra is. „Az egyetemek és a főiskolák mindig a szabad gondolkodás szigetei is voltak, ezért a magyar felsőoktatás ügye nem választható el az egész magyar nemzet sorsáról való gondolkodástól” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
Vissza lehet ide térni
A rektorok előtt elmondott felszólalását a kormányfő azzal zárta, hogy a kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll. Hangsúlyozta, kormánya nem tekint ellenségesen azokra a magyarokra, akik saját boldogulásuk érdekében ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakjai a magyar adófizetők pénzén más országoknak képezzenek szakembereket. „Az agyelszívás sajnos ma már mindennapos jelenség” – jegyezte meg.
A kabinet célja ezért – például a felsőoktatás átalakításának segítségével –, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket – zárta szavait Orbán Viktor.
---- Az autonómia összefügg a munka minőségével ----
A felsőoktatási intézmények autonómiája összefügg munkájuk minőségével – jelentette ki Helena Nazaré, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) elnöke. Az egyetemi autonómia – mint az EUA elnöke kifejtette – szervezeti, pénzügyi, személyzeti és tanulmányi autonómiát jelent. Helena Nazaré az EUA legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyetemek érdekében befolyásolja az Európai Bizottság szakpolitikáját.
Szövetségüknek 850 egyetem, köztük 16 magyarországi egyetem a tagja; 46 országot és 34 nemzeti rektori konferenciát képviselnek – ismertette. Jelentős eltérés van a formális és a gyakorlati autonómia között; a gyakorlatban ugyanis a kormányzat sok esetben beleszól az autonómiába – mondta Helena Nazaré.
A finanszírozással kapcsolatban megjegyezte, hogy a források háromnegyed része nemzeti, illetve regionális közpénzből származik, de az a tendencia Európában, hogy növekszik a hallgatói díjakból származó bevétel. Az EUA elnöke kifejtette, hogy az európai gazdasági visszaesés hatással van a felsőoktatás finanszírozására is: több országban, így Magyarországon is több mint 10 százalékkal csökkent a központi finanszírozás, de vannak országok, ahol ez a csökkenés a 25 százalékot is meghaladja.
Komoly kihívásnak nevezte Helena Nazaré azt is, hogy az EU társfinanszírozást ír elő a fejlesztésekre, és az önrész biztosítása jelentős terheket ró az egyetemekre. Végezetül az egyetemi autonómiával kapcsolatban megerősítette azt a többször hangoztatott véleményét, hogy „az olyan országokban, ahol jelentős az autonómia, általában jobban teljesítenek az intézmények”.
Hatvanezer fölé emelik a külföldi diákok számát
Erős tanítói rendre van szükség – idézte Eötvös József egykori oktatási minisztert Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is – tette hozzá a tárcavezető. Balog szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte.
A diákok érdekeiről szólva a miniszter a legfontosabbnak a felsőoktatáshoz való hozzáférést jelölte meg. Ezt szolgálja az ösztöndíj- és a diákhitelrendszer, hogy szociális helyzete miatt senkinek ne kelljen kimaradnia az oktatásból – mondta, hozzátéve: a diploma értékét a finanszírozás módja is jelzi, ugyanakkor a hitelkonstrukció működtetéséről minden információnak rendelkezésre kell állnia. Az egyetem a nemzeti elitet képzi, az össztársadalmi és az egyéni haszonnak összhangban kell állnia a finanszírozásban is – fejtette ki Balog Zoltán.
Az önfinanszírozó felsőoktatás kapcsán megjegyezte, hogy a tudomány, a fejlesztés világából az állam semmiképpen nem vonulhat ki; a kiváló és a kutató egyetemeknek többletforrásra van szükségük, de ennek minőségi rendszerhez is kell kapcsolódnia. Balog Zoltán fontos kormányzati szándéknak nevezte olyan viszonyba hozni a két rendszert, hogy világossá váljék, hogyan hasznosulnak a költségvetési források és a külső források. Egy lépés erre a gazdasági tanácsok létrehozása – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet az uniós források ésszerű felhasználására, ami – mint mondta – 2014-től jelentős változásokat igényel.
„Amikor nemzeti célokat megfogalmazunk, összhangban kell lenniük a lehetőségeinkkel” – jegyezte meg Balog Zoltán. Bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis 60 ezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.
A miniszter végezetül arról beszélt, hogy az állam a gazdája az egyetemeknek, s vállalja ezt a felelősséget, amit a rektorokon keresztül gyakorol. Felhívta a figyelmet a szellemi elit képzésnek felelősségére, megjegyezve: „a minőségi élet képességének átadása az elit mindenkori feladata”.
A felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás – különösen Európában nem –, amelyből kivonul az állam. Mezey Barna – aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora – az egyszerre vállalkozó, költségvetési gazdálkodó és szolgáltató felsőoktatási intézmények jövőbeni finanszírozásáról szólva kifejtette: Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg.
A felsőoktatás önfenntartó finanszírozásának kérdéséről az MRK elnöke azt mondta, vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, vannak olyan megoldások, amelyek bizonyos mértékig korlátozni tudják a költségvetési terheket, de „nem létezik olyan felsőoktatás (...), amelyből kivonul az állam”, különösen nem Európában.
Hangsúlyozta, az értékőrző és nemzetpolitikai szerepet is betöltő stratégiai ágazat, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie. „Azt a szellemi muníciót teremti meg, amely az egész nemzet jövőjének az alapja” – mondta Mezey Barna.
Beszéde végén jelezte, a Magyar Rektori Konferencia mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan javaslatokat tegyen le a kormányzat asztalára, amelyek megalapozzák a jövő minőségi felsőoktatását. Ugyanakkor felhívják majd a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek e fejlődés útjában állnak.
