– Az említett Ludovika-beruházás nem csupán épületfelújítás, illetve campusépítés. Az egész környék, az Orczy negyed megújítását szolgálja, a fejlesztéssel pedig a közbiztonság is javulhat.
– Így van, de hozzá kell tennem: a Józsefváros az elmúlt években jó gazdája volt a parknak, közel 300 millió forintot költöttünk rá, felújítottuk, karbantartottuk. A közel 30 milliárd forintos állami beruházás egyik fontos eleme, hogy az Orczy park közpark marad, továbbra is bárki látogathatja. Az ötven évig elhanyagolt környék megújításának pedig őszintén örülünk, akárcsak a régóta bezárt Erkel Színház közel kétmilliárdos, szintén állami felújításának, amelyben ismét lesz élet, kultúra, közösség, megtartó erő. Bízom benne, hogy 2014-re a négyes metró itteni megállójával együtt a II. János Pál pápa tér felszíni rendezése is megoldódik. Összesen 42 milliárd forintnyi fejlesztés készül el vagy indul el a kerületben, és ez nem kevés.
– Nem mellesleg ezek a beruházások a Józsefváros hírnevének sem ártanak.
– Sőt, a kerület legnagyobb problémája éppen a rossz megítélése. A kerületről ma még mindig rosszabbat gondolnak a magyar emberek, mint amilyen valójában. Végre a mostani kormány és a fővárosi vezetés helyén kezeli, támogatja a Józsefvárost. Rájöttek arra ugyanis, hogy ez egy olyan városrész, amely 1956-os központi szerepe miatt a pártállamban büntetendő volt. Megvonták a támogatásokat, gettósították, kialakult a bűnözés, a prostitúció. Ezt a kerületet, amely hajdanán a politikai, tudományos, kulturális élet központja volt, tudatosan büntették. Ma már úgy érzem, szeretik és becsülik, és ez minden beruházásnál fontosabb.
– Hamarosan már csak legenda lesz a „nyócker”?
– Aki ismeri a városrészt, tudja, hogy már nem olyan, mint húsz éve. Amikor 2010-ben felhatalmazást kapott a képviselő-testület – én a korábbi időközi polgármester-választás után másodjára –, leszögeztük: megtaláljuk a gócpontokat, amelyek a Józsefvárost negatív színben tüntetik fel, és felszámoljuk őket. Ilyen az említett Orczy negyed és környéke. Lebontottuk, és hamarosan újjáépítjük a 60 éves Teleki téri piacot, amelyhez régóta nem mert hozzányúlni senki. Ezt tesszük az említett józsefvárosi piaccal, és hozzányúlunk a sokat vitatott hajléktalanügyhöz is. Tetszik, nem tetszik, továbbra is azt mondjuk: Budapest és egy-két városrész, különösen a VIII. kerület, az elmúlt húsz évben túlterheltté vált. Nem a hajléktalanokkal van főként problémánk, hanem az ellátórendszerrel, illetve annak működtetésével. Egyetlen más település sem várhatja el, hogy egy kerület oldja meg 2000-3000, főként vidékről érkezett ember kilátástalan helyzetét. Ez sem mehet így tovább, még akkor sem, ha támadások középpontjába kerülünk. Én a józsefvárosiak érdekeit nézem, senki másét.
– Ezzel nincsenek egyedül. Hajléktalanügyben a főváros és személyesen Tarlós István főpolgármester is viszi a maga keresztjét.
– E téren két stratégiai partnerünk a főváros és a Belügyminisztérium. Ugyanazt mondom én is, amit a főpolgármester: nem jó, ha egy európai uniós fővárosban a kukából esznek, az utcán élnek emberek. Ha valaki nehéz szociális helyzetben van, attól még nem lehet törvényen kívüli, a szabályok mindenkire vonatkoznak. A Józsefvárosban az elmúlt két-három évben tudatosan olyan témákat vettünk elő, amelyekről sokáig beszélni fognak, és amelyek tabunak számítottak.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!