Végh Zsuzsanna közölte: jelentős növekedés tapasztalható a kiutasítások és az ehhez kapcsolódó szabadságkorlátozó döntések számában is. A menekültek többsége Európán kívülről, 95 százalékban illegálisan érkezett, döntően a válságövezetből, Pakisztánból, Afganisztánból, de Szíriából és Koszovóból is, és más államokba igyekeznek tovább, ahol rokonaik, ismerőseik várják őket.
Megemlítette, hogy a menekültek fele elhagyja Magyarországot, mielőtt megkapná a hatóság döntését, de az ezt bevárók közül is sokan továbbállnak. A menekültek között vannak gazdasági okokból elvándorlók és politikai üldözöttek is – jegyezte meg a főigazgató. Szólt arról, hogy a befejezett eljárások több mint 30 százalékában nyújtják a magyar hatóságok a nemzetközi védelem valamilyen formáját, ezen felül pedig sok esetben ítélhetnek visszaküldési tilalomról is.
Megemlítette, hogy a védelemben részesített menekültek integrációjuk meggyorsítása érdekében befogadó intézménybe kerülnek, hogy megtanuljanak magyarul, megismerjék az országot, ebben az időszakban élelmezésükről, ruházatukról, egészségügyi ellátásukról is gondoskodik a hatóság. Ha hat hónap alatt nem sikerül önálló életet kezdeniük, további fél évet tölthetnek az intézményben.
Végh Zsuzsanna beszélt arról is, hogy önálló életük kezdésekor a menekültek segélyt kapnak, indokolt esetben havonta támogatják a megélhetésüket is, gyermekeik oktatását anyagilag is segítik, az érintett iskolákkal pedig szorosan tartják a kapcsolatot. Rámutatott: évente 1-1,3 milliárd forintot fordít hivataluk a menekültekre, a Belügyminisztérium pedig biztosítja, hogy ha másként nem tudnak elhelyezkedni, a közfoglalkoztatás területén tehetik meg az első lépéseket.
Ördög István, a hivatal menekültügyi igazgatója kiemelte: augusztus–szeptemberben kérdőíves felmérést végeztek mintegy 480 címen az önálló életet kezdő menekültek körében, akiknek zöme Budapesten vagy környékén él, legtöbben a IV., VIII., IX. és XI. kerületben.
Mint mondta, a megkérdezettek 7 százaléka diplomás, 11 százaléka semmilyen iskolával nem rendelkezik, a többségnek általános vagy középiskolai végzettsége van. Ördög István kitért arra is, hogy a menekültek jelentős része feltételezéseik szerint nem jelentkezett be állandó vagy ideiglenes lakhelyre, de azok, akiket megtaláltak, alapvetően pozitívan nyilatkoztak az ország befogadókészségéről.
Hős Sándor, a Bicskei Befogadó Állomás igazgatója elmondta: a menekültek hivatalos okmányainak beszerzését ők végzik, ezenkívül 520 órás magyarnyelv-oktatásban részesítik őket, és tanítanak nekik Magyarország kultúrájáról és történelméről is. Utalt arra, hogy feltérképezik a készségeiket, hogy eldöntsék, kit milyen képzésre küldenek, továbbá regisztrálják őket a munkaügyi központban.
