Az egészségügyi államtitkár azt mondta: amikor átvették az irányítást, a kórházi szektor finanszírozásából egyhavi összeg hiányzott, „iszonyú adósságspirálban” voltak az intézmények, és nem volt következetes egészségpolitika. Felidézve az eddigi kormányzati intézkedéseket kiemelte, hogy népegészségügyi termékadót vezettek be, ma már zárt tereken tilos a dohányzás, és állami kézbe vették az egészségügyi intézményeket, hogy elősegítsék a kapacitásszabályozást, a transzparens gazdálkodást. Egymilliárd forintot spóroltak azzal, hogy több mint 40 kórháznak közösen vásárolták a földgázt, és másfél-kétmilliárd forintot takarítanak majd meg azon, hogy 110 kórháznak közösen veszik az áramot.
Béremelések az egészségügyben a jövedéki adókból
Nagy feladatok vannak még ugyanakkor a népegészségügyi mozgósítás területén – jelezte Szócska Miklós. Rámutatott: ennek megszervezése a következő fél év feladata. Kitért arra is, hogy a cigaretta és az alkohol jövedéki adójából várhatóan folytatni tudják majd a béremeléseket. A költségvetés elfogadása után indulnak a tárgyalások, jelezte, s emlékeztetett arra, hogy idén 30 milliárd forintból 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét tudták emelni.
Az állam célja a közjó szolgálata
Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a KDNP programja rögzíti a szociális igazságosságot és a közjó fogalmát. Az állam célja nem lehet más, mint a közjó szolgálata, és a kereszténydemokratáknak az egyes szakterületeken is a közjó előmozdítását kell szolgálniuk – jelentette ki az alapítvány vezetője. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője rámutatott arra is, hogy a nyugdíjrendszernek az igazságosságot kell szolgálnia, és a gyermekvállalást a közösségnek is el kell ismernie.
A válság a bankok hibája
Csath Magdolna közgazdász előadásában kiemelte, hogy a válságot alapvetően a spekulációval foglalkozó bankok váltották ki. Az államok többségénél nem volt jelentős költségvetési deficit addig, amíg a bankokat nem kellett megmenteni, és a „terápia” ezután a megszorítások beindítása volt. Ezek mindenhol azt eredményezik, hogy lelassul a gazdaság, megnő a munkanélküliség, s az oktatásban és az egészségügyben igyekeznek megtakarítani – állapította meg.
Úgy véli: felzárkózás helyett inkább szétszakadás jellemző az unióban, és a centrumországok elhúznak a szegényebb államok mellett. Az unió előző nap meghiúsult legújabb költségvetése kapcsán megdöbbentőnek nevezte, hogy a szolidaritás elve helyett óriási önzés nyilvánult meg, és a gazdagabb országok nem akarnak segíteni a nehezebb helyzetben lévőkön. Ugyanakkor erkölcsi megújulás nélkül a gazdaságot nem lehet rendbe hozni Magyarországon – tette hozzá, és külön kitért a körbetartozásokra, a gyenge társadalmi kohézióra.
Semjén üdvözölte a tanácskozást
A Magyarország kereszténydemokrata szemmel mottójú tanácskozást levélben köszöntötte Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: ez a rangos szakmai fórum bizonyítékát adja annak, hogy „a KDNP a magyar nemzeti hagyományok és sajátosságok szellemében, a magyar nemzet érdekeit szolgálva a keresztény értékrenddel összhangban keres választ hazánk sorskérdéseire és problémáira”. Molnár Béla, a párt szakértői tanácsának elnökének közölte: a szakmai konferencián 17 szakbizottság 65 előadója számol be szakterületének helyzetéről.
