– Itt a kezemben egy 2012-es, még nyomdaillatú filmforgatókönyv az ön tollából. A címe tothilonka.hu, és az 1957-ben kivégzett orvostanhallgató forradalmár történetét eleveníti fel. Mióta foglalkoztatta Tóth Ilona tragikus sorsa?
– M. Kiss Sándor, a téma talán legkiemelkedőbb kutatója tanácsolta, még amikor a Mansfeld-filmet készítettem, hogy ezt is érdemes lenne megcsinálni. Meg kell mondjam, először hátrahőköltem. Ugyanis 1989 előtt, sőt a kilencvenes években, amikor már lehetett beszélni ötvenhatról, szinte kivétel nélkül mindenki felült az akkori hangadó hamis történészeknek, és elhitte, hogy ez a lány tényleg gyilkolt. Be kell vallanom, eleinte én is komolyan vettem az áltörténetet, mentségemre legyen mondva, akkor még nem ismertem azokat a tényeket, amelyeket ma már igen. Miután a Mansfeld-film elkészült, M. Kiss Sándor útmutatásával nekiláttam összegyűjteni, elolvasni az összes Tóth Ilonáról szóló levéltári anyagot, kutatómunkát. Minél mélyebbre ástam magam az irathegyekbe, annál biztosabb lettem benne, hogy ez a szinte gyermeklány nem volt, nem lehetett gyilkos. Egyébként a forgatókönyv már 2009-ben elkészült, és Wittner Mária segítségével már akkor kerestük a lehetőségét, hogy filmre vigyük a történetet. Nem sokon múlt, hogy végül mégsem kezdődhetett el a forgatás. Sokan várták, várják ezt a mozit, amit bizonyít, hogy több mint tízezren vették meg előre a jegyet. Ám az ebből befolyt pénz kevés, mivel a teljes költségvetés 800 millió forint. Ebből egy kétórás mozifilmet és egy hatrészes tévésorozatot szeretnék elkészíteni. Az összeg több mint felét egy angol befektető állja, a fennmaradó részt pedig fele-fele arányban a filmalaptól és a közmédiaalaptól várom. Vezető kormányzati politikusoktól is kaptam biztatást, ígéreteket
– És pénzt?
– Azt nem.
– Rendkívül érdekesnek, fordulatosnak találtam a forgatókönyvét, ami azt sejteti, hogy filmként is maradandó alkotás lehet.
– Magyarországon nagyon kevesen olvasnak forgatókönyvet, színművet, talán éppen azért, mert – műfajuknál fogva – nehezen fogyaszthatók. Ehhez képest a tothilonka.hu mind a kétezer példányát egy hónap alatt elkapkodták. Nagy köszönet a Magyar Menedék Könyvesháznak, amely példátlan gyorsasággal és bőkezűséggel segítette a kiadását. Bízom benne, hogy ha már ebben a formájában élvezetesnek tűnik, akkor filmként még jobb lesz, és még többeknek tetszik majd. Ám leginkább abban reménykedem, hogy a film révén Tóth Ilona egyszer s mindenkorra méltó helyére kerül az ötvenhatos hősök, mártírok panteonjában – meg honfitársaim szívében.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
