Magyarország 2012-ben 55 pontot kapott a CPI-felmérésen, ezzel a vizsgált 176 ország közül a 46. helyet foglalja el – közölte a TI. Tavaly – még más módszertan szerint – 183 ország között az 54. volt hazánk, 2010-ben pedig 50. (178 ország közül).
A legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland. E három állam holtversenyben az első helyen áll 90 ponttal, itt a szervezet szerint magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét a lista végére került.
A régióban negyedik Magyarország
A TI értékelése szerint Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése. Közleményében a TI Magyarország hangsúlyozza, hogy a korrupció továbbra is világszerte rombolja a társadalmakat, és sokkal szilárdabb, eltökéltebb fellépést vár a kormányoktól a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemben.
Korrupcióellenes lépések
Rövidesen elkészül a köz- és kormánytisztviselők etikai kódexe – írta nemrégiben a Magyar Nemzet. A korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében létrejövő szabálygyűjtemény a közszféra hivatásetikai normáit tartalmazná.
A magyar kormány a közigazgatási folyamatok és intézményrendszer egyszerűsítésével egy olyan „jó államot” kíván felépíteni, amelyet a tisztaság és az átláthatóság jellemez – közölte november elején a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A kormányzati antikorrupciós program részeként Magyarország csatlakozik a már több mint ötven országban működő Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, és ezzel további vállalásokat tesz a korrupció elleni küzdelemre, a nyilvánosabb közigazgatás megvalósítására – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még júliusban.
Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából a 19. lett, s változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el – mutat rá a TI Magyarország.
Korrupcióellenes lépések kellenek
A korrupcióellenes szervezet kiemeli, hogy hazánkban változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán- és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során.
A tájékoztatás szerint a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét – írja közleményében a szervezet.
Huguette Labelle, a Transparency International igazgatóságának elnöke a közleményben hangsúlyozta, hogy a kormányoknak átfogó antikorrupciós intézkedéseket kell bevezetniük a közszektorban. A korrupció csökkentése érdekében hatékony lobbiszabályozásra és tisztességes pártfinanszírozási rendszerre van szükség, átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását, a közhatalmat gyakorló szervek működésének pedig számon kérhetőnek kell lennie.
Megújult módszertan
Marschall Miklós, a TI ügyvezető-helyettese egy szerdai háttérbeszélgetésen ismertette: a TI idén teljesen megújította a CPI módszertanát, mostantól az értékek összehasonlíthatóvá válnak a korábbi eredményekkel, így lehetőség lesz a trendek vizsgálatára is. Mint mondta, erre eddig nem volt alkalmas az index, az értékek ugyanis nemcsak egy ország korrupciós helyzetétől, hanem külső tényezőktől is függtek, így egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a korábbi értékekhez képest tapasztalt változásokból.
