Az eddigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsítja az ügyészség Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját és Császy Zsolt értékesítési igazgatót a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügyében – tájékoztatta Fazekas Géza ügyészségi szóvivő szombaton az MTI-t. Közölte: az államot ért kárt is többre becsülik a korábbinál, összesen mintegy 80 millió dollárra.
A Népszabadság szombaton arról írt, megszüntette a gyanúsítást Tátrai Miklós és Császy Zsolt ellen a moszkvai Kereskedelmi Kirendeltségnek (Kerki) egykor helyet adó épület ügyében a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt vizsgálódó nyomozó hatóság. A lap is hozzátette ugyanakkor, hogy az ügyészség Tátrait és Császyt meggyanúsította bűnpártolással, azt vizsgálják, hogy tevékenységükkel tudták-e leplezni a Külügyminisztérium törvénysértő eljárását.
Nem szűnt meg, csak a minősítés más
Fazekas elmondta: a Központi Nyomozó Főügyészség január első napjaiban folytatólagosan hallgatta ki Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a magyar állam tulajdonában lévő moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-as – a gyanú szerint szabálytalan – eladásának ügyében, amelynek rajtuk kívül még két gyanúsítottja van, Fekszi Márta volt külügyi államtitkár és Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet.
Az ügyészség Tátrai és Császy gyanúsítását nem szüntette meg, hanem annak minősítésén változtatott, hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú tárgya, amelyet eddig is és ezután is folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki – közölte a szóvivő.
A változtatás okáról szólva kifejtette, hogy az eljárás során – többek között az orosz féltől jogsegély útján – beszerzett adatok és bizonyítékok értékelése alapján megállapították: az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást.
A megalapozott gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai és Császy, valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács – dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték – hozzon döntést az ingatlanértékesítésről. Ezzel akarták megakadályozni az eredeti állapot esetleges helyreállítását, és a vevőnek kedvezőbb helyzetet biztosítani, azaz a vagyontanács döntése a törvényes eljárás látszatának fenntartására, valamint az általuk és az ügyben eljáró nagykövet által elkövetett kötelességszegés és a bekövetkezett hátrány leplezésére irányult – magyarázta Fazekas.
