Azt mondta, a tanfelügyelet célja, hogy biztosítsa a köznevelési rendszer egységesen magas színvonalát és minőségét. Megemlítette, hogy Európa 16 országában működik tanfelügyeleti rendszer, ami véleménye szerint azt mutatja, hogy a magyar közoktatás eddig „pazarlóan bánt az erőforrásokkal”. Hoffmann Rózsa emlékeztetett arra: Magyarországon 1985 óta nincs külső szakmai ellenőrzés, az eddigi felmérések pedig csak „a végpontokról adnak szűk képet”. Kifejezésre juttatta, hogy a tanfelügyeleti rendszer kiépítése során minden lépésüket szeretnék nyilvánosságra hozni, mert az ezzel kapcsolatos munkájuk is szorosan összefügg a közoktatás megújításával, amelynek eredményeképpen remélhetőleg javul majd a pedagógiai munka országszerte és az iskolák működése is megfelel az elvárásoknak.
Az oktatási államtitkár sikertörténetnek tartja a közoktatási intézmények állami átvételét. Hoffmann Rózsa az iskolák állami fenntartásba kerülésével kapcsolatban azt mondta, hogy az átvétel – minden negatív előrejelzés ellenére – menetrendszerűen, pontosan, zökkenőmentesen zajlott. Közlése szerint január 1-jén formailag és jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – mint az állam erre kijelölt szervezete – átvette az iskolák többségének fenntartását, ez gond nélkül megtörtént. Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek – tette hozzá.
Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: a tanfelügyelők képzésen vesznek részt, annak keretében felfrissítik pedagógiai, didaktikai tudásukat, kommunikációs készségüket, hogy munkájuk során partnerségüket elfogadják a pedagógusok. Hozzátette: a tanfelügyelők nem hagyják el a pedagóguspályát, iskoláik egy-egy napra engedik majd el őket, így nem sérül annak az iskolának az érdeke sem, ahol tanítanak, illetve – mivel tapasztalataikat megosztják saját iskoláikban – intézményük is profitálhat munkájukból. Megjegyezte, a tanfelügyelőket is ellenőrzik, aki visszatérően rossz véleményt kap a pedagógusoktól, nem kap a későbbiekben megbízásokat.