A hétfői, hazánk déli-délkeleti részét érintő tavaszi időjárás után kedd estig túlnyomóan borult idő várható. Északon és nyugaton sokfelé, másutt kevesebb helyen fordul elő ismétlődő eső, zápor, amely hétfő estétől az Alpokalján és a Kisalföldön egyre nagyobb területen havazásba megy át. Kedd reggelig a Dunától nyugatra már mindenütt hó – főként a Dél-Dunántúlon „tapadó hó” is – valószínű, és napközben a keleti megyékben is fokozatosan egyre inkább a szilárd halmazállapotú csapadék lesz a jellemző. Kedd reggel, kora délelőtt a Duna vonalában átmenetileg ónos, illetve fagyott esőre is számítani lehet.
Több mint tíz centi hó
A Bakonyban akár 15 centiméternyi friss hó is hullhat, de helyenként az északi megyékben is több mint 10 centiméternyi hóra lehet számítani. Máshol maximum 6-8 centiméteres hómennyiség várható. Az erős szél és a fagypont alá csökkenő hőmérséklet hatására az Észak-Dunántúlon és Pest megyében újra számítani kell hófúvásra.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddre kilenc megyére és Budapest területére adott ki elsőfokú figyelmeztetést a várható ónos eső, a havazás, illetve a hófúvás miatt, egyes térségekre mindhárom veszélyes időjárási jelenségre vonatkozóan.
A szél éjszaka nyugaton, kedden északkelet kivételével másutt is északnyugatira fordul és többfelé megerősödik. Az Észak-Dunántúlon hófúvásra is számítani kell. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2, plusz 5 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden általában mínusz 1, plusz 4 fok között várható, a Tiszántúlon lesz ennél néhány fokkal enyhébb az idő.
Európában marad a téli időjárás
A Skandináv-félsziget felett nagyrészt anticiklonális hatások érvényesülnek. A leszálló légmozgásnak köszönhetően arrafelé általában csendes, eseménytelen, téli idő a jellemző, számottevő csapadékról nem érkezik jelentés. A szárazföld többi részén ciklonok és a hozzájuk tartozó frontrendszerek alakítják az időjárást, emiatt erősen felhős vagy borult az ég. A Kelet-európai-síkságon sokfelé havazik, a Földközi-tenger középső és keleti területein szórványosan fordul elő eső, záporeső, Közép-Európában pedig vegyes halmazállapotú csapadék a meghatározó. A csúcshőmérséklet hozzávetőleg az 50. szélességi körtől északra jellemzően mínusz 1, mínusz 9 fok között változik, de főként a Baltikum térségében mínusz 10, mínusz 18 fokot is mérnek. Ettől délre a kora délutáni órákra jobbára plusz 1, plusz 8, a mediterrán tájakon plusz 10, plusz 19 fok közé melegszik fel a levegő.
