A hálapénz elleni kezdeményezések tehát eddig nem vezettek sikerre – állapítja meg az Egészségügyi Gazdasági Szemlében megjelent tanulmány, amelyet a szerdai Világgazdaság ismertet. A kutatás szerint a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan évi 16 900 forintot, csaknem fele a kórházi ellátás során pedig átlagosan évi 37 300 forintot. Az eredmények érdemben nem különböznek a két-három évente zajló kutatások konklúzióitól. Ez azt jelenti, hogy a hálapénzfizetés mint szokás nem változott jelentősen az utóbbi években.
Olvassa el az MNO cikksorozatát!
Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
Kiskirályok és csicskák az egészségügyben
Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
Ez a rendszer is megbukik egyszer
A mostani kutatás egyik legfontosabb következtetésének a szerzők azt tartják, hogy a magyar lakosság még mindig meglehetősen toleráns a hálapénzzel kapcsolatban: a válaszadók több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Különösen igaz ez a fővárosiakra, a 65 év felettiekre és az alacsony iskolai végzettségűekre. A megkérdezettek több mint 60 százaléka egyetértett azzal az állítással, miszerint az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz elkerülhetetlen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt.
Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzik, nem kapják meg azt az ellátást, ami várakozásaiknak megfelel. A „mi jár”, valamint az „extra, több vagy jobb” azonban Magyarországon továbbra is homályos fogalmak. Ez pedig teret ad a hálapénz elterjedésének – vonják le a következtetést a kutatók a Világgazdaság cikke szerint.
Mint ismert, az Egészségügyi Minisztérium többek között a rezidenseknek nyújtott ösztöndíjjal küzd a hálapénz ellen, a támogatásban részesülő szakorvosjelöltek ugyanis vállalják, hogy nem fogadnak el pénzt.
