A miniszter elmondta: meg kell ismerni a történelmet és a magyar állam felelősségét ez ügyben, hiszen az „nem védte meg polgárait, emberi méltóságukban megalázta őket, és része volt abban, hogy százezrek életét elvegyék egy ordas eszme nevében”. Emlékeznünk kell, hogy ilyen soha ne fordulhasson többet elő – hangsúlyozta.
„Sokkal tartozunk a Don-kanyart megjárt munkaszolgálatosoknak, sokkal tartozunk azoknak, akik áldozattá lettek, mindenekelőtt azzal, hogy megismerjük a történetüket, azzal, hogy soha, semmilyen körülmények között nem mentegetjük a gyilkosokat, azzal, hogy minden körülmények között hűek maradunk az emlékükhöz” – fogalmazott Hende Csaba.
120 ezren haltak hősi halált
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a rendezvényen azt mondta: a honvédség keretében a munkaszolgálatosok többségét faji alapon a zsidók tették ki, de így szolgáltak a behívott szerbek, vendek, románok, ruszinok és rutének, cigányok, valamint a szombatisták és a Jehova tanúi is. Valamennyien hadműveleti területen vagy az arcvonalban, szállításnál és rakodásnál, utak és hidak, máskor bunkerek építésén dolgoztak. Sokféle utász- és árkászmunkát végeztek polgári ruhában, saját felszerelésükben, legtöbbször pihenőnap nélkül robotoltak.
A hadtörténészek szerint hozzávetőlegesen 120 ezerre tehető azoknak a honvédeknek és munkaszolgálatosoknak a száma, akik hősi halált haltak, fogságba estek vagy megsebesültek a 2. magyar hadsereg több mint egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége alatt – tette hozzá Szita Szabolcs. Felidézte, hogy munkaszolgálatban vesztette életét sokak mellett Szerb Antal író, Radnóti Miklós költő, Rejtő Jenő író, újságíró és Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó, újságíró is.
Soha nem szabad elfelejteni őket
Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének elnöke beszédében felidézte: hetven évvel ezelőtt, január 12. és február 9. között naponta tízezrével vesztek oda vagy lettek hadifoglyok a doni hómezőkön magyar katonák és munkaszolgálatosok.
