A budapesti rendezvényen ismert szaktekintélyek – köztük Patyi András, az MJE közjogi és közigazgatási szakosztályának vezetője, Vörös Imre akadémikus és Bruhács János professzor – egyebek mellett azt fejtették ki, hogy a két ország jogszabályainak megítélésekor az uniós és a nemzetközi egyezmények mindenképpen támpontul szolgálnak, alapos ismeretük, elemzésük ezért elengedhetetlen a függőben lévő vitás ügyek rendezéséhez. A jogtudósok szerint figyelembe kell venni az Európai Bíróság és a nemzetközi jogszolgáltató fórumok döntéseit is, noha az ilyen jogértelmezések időnként ellentmondóak.
– Sok feszültség tapasztalható azokban a jogvitákban, amelyeket magánszemélyek, családok azért kezdeményeznek, mert nem egyértelmű, melyik állam jogszabályait kell alkalmazni helyzetük meghatározásakor – derült ki Gyeney Laura egyetemi adjunktus és Mészáros Anikó jogász előadásából. Nem egyszer kérdéses például, hogyan alakuljanak a gyerek jogai, ha szüleik nem ugyanannak az államnak a polgárai, sőt esetleg más földrészről érkeztek Európába. Némelykor azt is tisztázni kell, melyik ország írásmódja alapján állítsák ki az anyakönyvi kivonatot. Horváth Attila docens felszólalásában szó esett a történelmi előzményekről, köztük a Benes-dekrétumokról.
A konferencia résztvevői felidézték: a szlovák jogszabály megfosztja állampolgárságuktól azokat a személyeket, akik úgy nyilatkoznak, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás keretében felvették a magyar állampolgárságot. A Külügyminisztérium és az igazságügyi tárca képviselői – Pákozdy Csaba és Wetzel Tamás – arról számoltak be, hogy a jövőben is folytatódni fognak azok a kétoldalú szakmai egyeztetések, amelyek a 2010-es jogalkotás után a megoldás előmozdításáért kezdődtek. Korom Ágoston egyetemi oktató – aki a rendezvényen az uniós polgárságról beszélt – érdeklődésünkre elmondta: a szakmai konferencia előadásait magyar és angol nyelven is megjelentetik majd.
