Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a beruházás szükségessége már 1996-ban felmerült, az elmúlt 40 évben ugyanis a magyar vérellátás területén nem történtek jelentős fejlesztések.
Pécsen és Szegeden a legmodernebb szakmai követelményeknek megfelelő vér- és vérkészítménygyártásra alkalmas központokat alakítanak ki. Az intézményeket várhatóan 2014 tavaszán adják át. Feladataik közé tartozik majd a vérkészítmények előállítása, a régió megyéinek (Somogy, Tolna, Baranya, Csongrád, Bács-Kiskun és Békés) ellátása.
Vérellátás Magyarországon
Hazánkban a vérellátást öt regionális központ biztosítja: Budapesten, Győrben, Debrecenben és a most megújuló két megyeközpontban működnek intézmények.
Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója hangoztatta, hogy Magyarországon nincs és nem is volt vérhiány, legfeljebb időszakos vérkészletcsökkenésről lehet beszélni. A cél az, hogy a véradás egyenletes legyen, a vért ugyanis csak 30 napig lehet felhasználni. Jelezte, Magyarországon uniós összehasonlításban a „véradási kedv” jónak számít.
Naponta 8000-8500 egység vérrel kell rendelkeznie az országnak. A legnagyobb mennyiségben A+ vért kell készleten tartani, valamint 0-st. Hozzátette: a ritka vércsoportokból, így B-ből és AB-ből mindig elegendő mennyiség van.
A vérellátás szigorú alapelvek szerint működik Európában, melyeknek minden országnak meg kell felelnie azért, hogy a betegek egyenlő és azonos szintű ellátásban részesülhessenek.
