Az MSZP-s politikus sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: hallják, hogy a miniszterelnök aláírásokat fog gyűjtetni az aktivistáival azért, hogy „a gazdagok jó nagy rezsicsökkentésben részesüljenek”. Szerinte ugyanakkor „ezzel az egész mizériával” a botrányos alaptörvény-módosításról akarja elterelni a kormány a figyelmet.
A Fidesz-frakció MTI-hez eljuttatott közleményében mindezt úgy kommentálta, hogy a szocialistákkal ellentétben – akik kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták a villany árát és családok százezreinek megélhetését sodorták veszélybe – a kormánypárt kitart a rezsicsökkentés mellett, s minden eszközzel megvédi a baloldaltól és a külföldi nyomástól.
„A bankárkormánynak, a Gyurcsány–Bajnai-korszaknak vége van, ma a magyar kabinet nem a külföldi érdekek, hanem az emberek mellett áll, és ha ebben az emberek a demokráciában megadatott eszközökkel – például az aláírásukkal – támogatni kívánják a Fideszt, akkor a baloldal kénytelen lesz azt tudomásul venni” – zárta közleményét a kormánypárti képviselőcsoport.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkára szerint ha a Fővárosi Törvényszék rezsicsökkentést érintő elsőfokú határozata jogerőre emelkedne, akkor az egymillió, gyermeket nevelő család megélhetését tenné nehezebbé. A Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig közleményt adott ki kedden, amelyben annak a véleményének adott hangot: véget kell vetni a szolgáltatók gátlástalan és telhetetlen profitszerzésének.
Ismert, a parlament törvényben tiltotta meg, hogy az energiaszolgáltatók beszámítsák áraikba a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését kedden kivételes sürgős eljárásban, 264 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás arra is kitér, hogy ha a Magyar Energia Hivatalnak a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges.
Rogán Antal sajtótájékoztatóján a módosítás kapcsán aztán azt mondta: „elértük azt, hogy bebiztosítottuk az energiahivatal eddig hozott határozatait”. Mivel a kormányoldal számít további külföldi és belföldi nyomásgyakorlásra, a Fidesz-frakció képviselői elsőként csatlakoznak az elnökség által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez – fűzte hozzá. Rogán beszámolt arról, hogy egy átlagos családnak havi 4400 forintot kellene visszafizetnie januárra, februárra és márciusra, ha a bíróság teljes mértékben jogerősen helyt ad a szolgáltatók keresetének.
Hétfői napirend előtti felszólalásában arcátlanságnak minősítette a miniszterelnök, hogy az energiaszolgáltatók bíróságon támadták meg a tízszázalékos rezsicsökkentést. Azt pedig botrányosnak nevezte, hogy a bíróság – első fokon – a cégeknek adott igazat. A kormányfő jelezte, a kabinet a magyar emberek érdekeit nézi, ezért folytatja a tarifák csökkentését.
A parlament kedden törvényben tiltotta meg az energiaszolgáltatóknak, hogy áthárítsák a különadókat a lakosságra. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára hétfőn a javaslat kapcsán elmondta, megengedhetetlen, hogy a szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, hogy az érintett cégek busás hasznukból fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.
A Fidesz szerint nem a jelenlegi, hanem a Gyurcsány–Bajnai-kormányok verték szét a nyugdíjrendszert, és ha a baloldalon múlna, akkor nyugdíjadót fizetnének az idősek, illetve nem lenne nyugdíjasokat segítő rezsicsökkentés sem. Így reagált a Fidesz-frakció Korózs Lajos (MSZP) szerdai sajtótájékoztatójára.
Az MSZP elnökségi tagja arról beszélt, hogy szerinte a kormány szétverte az egész nyugdíjrendszert, de azzal még nagyobb hibát követne el, ha most csak a rendszer egyetlen elemét, a korengedményes nyugdíjat vezetné be ismét.
A Fidesz-frakció közleménye szerint az előző kormányok intézkedéseinek a legnagyobb vesztesei az idős emberek voltak: „a jelenlegi nyugdíjasokat fejőstehénnek nézték, a leendő idősek nyugdíját elherdálták, idő előtt nyugdíjat osztottak olyanoknak is, akik munkaképesek voltak és egy kiürített, összeomlás-közeli nyugdíjkasszát hagytak maguk után”.
Úgy fogalmaznak: ha a Fidesz-kormány nem lépett volna közbe, akkor az MSZP jövedelemadót vetett volna ki a nyugdíjra, ami havi 16 ezer forintos csökkenést jelentett volna egy átlagnyugdíjasnak.
A nagyobbik kormánypárt közölte, a baloldali kormányok 2008-ban az induló nyugdíjak összegét 8 százalékkal csökkentették, egyhavi nyugdíjat vettek el az idősektől, a Bajnai-kormány alatt 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, elmaradt a nyugdíjkorrekció. A Fidesz szerint a kormányváltáskor 357 milliárd forint hiányzott a magyar emberek nyugdíjából.
Álláspontjuk szerint a 2010-es kormányváltás után az összedőléstől kellett megmenteni a nyugdíjrendszert, és a kormány Európa számos országával szemben a válság ellenére megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt még növelte is azok összegét. Idén ráadásul infláció fölötti emelést hajtottak végre, január 1-jétől közel 3 millió ember kapott magasabb nyugdíjat.
