Bajnaiék csak zsarolni mennek a parlamentbe?

Az MSZP azt szeretné elkerülni, hogy – mint az SZDSZ esetében – a farok csóválja a kutyát, azonban Bajnaiék egy zsaroló kisebbséget akarnak a parlamentben.

„Azzal számolok, hogy mindkét oldal megpróbál szimbolikus győzelmet aratni, azt lehet látni, hogy az aktivisták toborzása elindult.” Kiszelly szerint az ünnepet követően a választókerületekbe fog áthelyeződni a küzdelem a balliberális oldalon. Minél több választókerületben próbálnak akciókat felmutatni, amivel azt akarják bizonyítani az adott erők, hogy övék a körzet vagy pedig erősek az adott településen – mutatott rá a politológus. A csatának abba a szakaszába érünk, hogy a két tömb közül melyik hány egyéni körzetet felügyeljen, amely az alapja lehet a későbbi megegyezésnek a listás helyekről – tette hozzá.

Nem arról van szó, hogy kik kerülnek majd be a következő Országgyűlésbe az ellenzéki megállapodások révén, hanem hogy az egyes pártok mekkora kvótát szereznek majd – mondta Kiszelly. Ők egy kétharmados többségre „gyúrnak”, így eleve több hellyel számolnak, valamint kormányzati pozícióban könnyebb elosztani az emberek között a különféle posztokat – vélte az elemző. „Sokkal inkább arról van szó, hogy a két balliberális erő közül ki kerül döntő pozícióba, és így a nyertes programja fog majd érvényesülni.” A szocik szeretnék azt elkerülni, hogy mint az SZDSZ esetében a farok csóválja a kutyát, azonban Bajnaiék egy zsaroló kisebbséget akarnak a parlamentben, hogy az MSZP koalíciós kényszer nélkül ne tehessen meg bármit – zárta szavait Kiszelly.

Március 15-e inkább ellenzéki erődemonstráció lesz, semmint az ellenzéken belüli erőviszonyokat eldöntő esemény. Az év elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz sikeresen konszolidálja a politikai hangulatot, ezzel elvéve a köztéri ellenzéki demonstrációk erejét, de a negyedik alkotmánymódosítás okozta hazai és nemzetközi felháborodás miatt mindennél nagyobb a valószínűsége egy közös, nagyszabású ellenzéki tüntetésnek – fejtette ki a politikai elemző. Boros szerint a Fidesz jogállami kérdésekben történő „radikalizálódása” pont azt az eredményt érheti így el, hogy közelebb hozza egymáshoz az egyes ellenzéki szereplőket, könnyebb megegyezést biztosítva a baloldali és a liberális politikai szereplőknek.

A baloldali és liberális ellenzéki pártok közül 2014-re várhatóan az MSZP-nek és az Együtt 2014-nek lesz jelentős támogatottsága, a többi párt maximum 1-2 képviselői hellyel vigasztalódhat – fejtette ki a szakértő. „Az együttműködési alkufolyamatban a kis pártoknak az lehet az érve, hogy értékes szavazatokat vonhatnak el a baloldaltól, ha önálló jelöltet indítanak, míg a nagy pártok azzal érvelhetnek majd, hogy közös lista vagy megegyezés nélkül könnyen lehet, hogy nemcsak az apró pártok, hanem még a Demokratikus Koalíció és az LMP sem jut be a parlamentbe.” Tény azonban, hogy a baloldali és liberális kispártkonjunktúra kétfrontos küzdelemre kényszeríti az MSZP-t: egyszerre kell vitáznia a Fidesszel és megpróbálni megőriznie vezető szerepét a baloldalon – zárta szavait Boros.