Az MSZP március 9-i rendezvényét követően tovább folytatódik az ellenzéki térfélen a pozícióharc a felek között, hogy ki töltheti be majd a 2014-es választások előtt a domináns szerepet. Március 15-én sem fognak pihenni a balliberális vezetők, és előbb külön, majd a Milla ernyője alatt fognak közösen tiltakozni. Az MNO annak járt utána, hogy mi a tétje a következő napoknak és vajon ki lehet majd a végső győztes.
Az előválasztási kampány folytatódik a baloldal vezető erejének a címéért, a március 9-i Mesterházy-beszéd nem a negyedik évértékelő volt, hanem a nulladik március 15-i beszéd – mondta Kiszelly Zoltán. A politológus szerint az, hogy az MSZP megtöltötte a Budapest Arénát, jól mutatja a szocialisták szervezettségét, ráadásul a hírek szerint még lesznek hasonló regionális tömegrendezvények. Március 15-én várhatóan tovább folytatódik a számháború, hogy a Milla rendezvényén megjelenő több tízezer ember – akik általában mindig el szoktak menni az ellenzéki tüntetésekre – vajon melyik párt táborához tartozik – fejtette ki a szakértő.
Mind Mesterházy Attila, mind Bajnai Gordon nyilatkozataiból az látszik, hogy egy „koordinált versengés” indul a baloldalon a miniszterelnök-jelölti poszt megszerzéséért egészen őszig – minderről már Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója beszélt az MNO-nak. Nem tűnik kétségesnek, hogy az MSZP és az Együtt 2014 a koordinált versengés végén megegyezik egymással valamilyen közös választási listában, így a küzdelem az Együtt 2014 részéről azért folyik, hogy ne egy MSZP–SZDSZ-viszony alakuljon ki a két párt között, hanem két közel egyenrangú fél tárgyaljon majd egymással – tette hozzá. Boros szerint ugyanakkor jelenleg a legtöbb közvélemény-kutatás az MSZP jelentős, kétszeres előnyét mutatja Bajnai pártjához képest, így a tavasz és a nyár várhatóan azzal fog telni, hogy Mesterházy Attila pártja növelni, az Együtt 2014 pedig csökkenteni kívánja ezt a különbséget.
A Policy Solutions igazgatója szerint mindeközben mindkét párt arra törekszik, hogy a saját vezetője legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, így a pártok versengése mellett a vezetők versengése is várható. A versengésben az MSZP a nagyobb támogatottságát, jobb szervezettségét és Mesterházy népszerűségét, az Együtt 2014 pedig kormányzati kompetenciáját és Bajnai bizonytalan szavazók körében létező elfogadottságát tudja saját kampányában hangsúlyozni – tette hozzá. Úgy látja, amennyiben azonban az MSZP megőrzi támogatottsági fölényét, nehezen elképzelhető, hogy ne a szocialisták adják a közös miniszterelnök-jelöltet.
„Azzal számolok, hogy mindkét oldal megpróbál szimbolikus győzelmet aratni, azt lehet látni, hogy az aktivisták toborzása elindult.” Kiszelly szerint az ünnepet követően a választókerületekbe fog áthelyeződni a küzdelem a balliberális oldalon. Minél több választókerületben próbálnak akciókat felmutatni, amivel azt akarják bizonyítani az adott erők, hogy övék a körzet vagy pedig erősek az adott településen – mutatott rá a politológus. A csatának abba a szakaszába érünk, hogy a két tömb közül melyik hány egyéni körzetet felügyeljen, amely az alapja lehet a későbbi megegyezésnek a listás helyekről – tette hozzá.
Nem arról van szó, hogy kik kerülnek majd be a következő Országgyűlésbe az ellenzéki megállapodások révén, hanem hogy az egyes pártok mekkora kvótát szereznek majd – mondta Kiszelly. Ők egy kétharmados többségre „gyúrnak”, így eleve több hellyel számolnak, valamint kormányzati pozícióban könnyebb elosztani az emberek között a különféle posztokat – vélte az elemző. „Sokkal inkább arról van szó, hogy a két balliberális erő közül ki kerül döntő pozícióba, és így a nyertes programja fog majd érvényesülni.” A szocik szeretnék azt elkerülni, hogy mint az SZDSZ esetében a farok csóválja a kutyát, azonban Bajnaiék egy zsaroló kisebbséget akarnak a parlamentben, hogy az MSZP koalíciós kényszer nélkül ne tehessen meg bármit – zárta szavait Kiszelly.
Március 15-e inkább ellenzéki erődemonstráció lesz, semmint az ellenzéken belüli erőviszonyokat eldöntő esemény. Az év elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz sikeresen konszolidálja a politikai hangulatot, ezzel elvéve a köztéri ellenzéki demonstrációk erejét, de a negyedik alkotmánymódosítás okozta hazai és nemzetközi felháborodás miatt mindennél nagyobb a valószínűsége egy közös, nagyszabású ellenzéki tüntetésnek – fejtette ki a politikai elemző. Boros szerint a Fidesz jogállami kérdésekben történő „radikalizálódása” pont azt az eredményt érheti így el, hogy közelebb hozza egymáshoz az egyes ellenzéki szereplőket, könnyebb megegyezést biztosítva a baloldali és a liberális politikai szereplőknek.
A baloldali és liberális ellenzéki pártok közül 2014-re várhatóan az MSZP-nek és az Együtt 2014-nek lesz jelentős támogatottsága, a többi párt maximum 1-2 képviselői hellyel vigasztalódhat – fejtette ki a szakértő. „Az együttműködési alkufolyamatban a kis pártoknak az lehet az érve, hogy értékes szavazatokat vonhatnak el a baloldaltól, ha önálló jelöltet indítanak, míg a nagy pártok azzal érvelhetnek majd, hogy közös lista vagy megegyezés nélkül könnyen lehet, hogy nemcsak az apró pártok, hanem még a Demokratikus Koalíció és az LMP sem jut be a parlamentbe.” Tény azonban, hogy a baloldali és liberális kispártkonjunktúra kétfrontos küzdelemre kényszeríti az MSZP-t: egyszerre kell vitáznia a Fidesszel és megpróbálni megőriznie vezető szerepét a baloldalon – zárta szavait Boros.
