Viviane Reding a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, március 9-én megjelent interjúban hozta fel Magyarországot, amikor arról szólt, hogy még nem bízhatnak egymás igazságszolgáltatási rendszereiben az uniós tagállamok, illetve azok polgárai. Reding az interjúban példaként említette, hogy a magyar igazságügy-miniszter az elmúlt évben többször is panaszkodott nála, amiért Írországban a legfelsőbb bíróság vonakodik kiadni egy halálos gázolással elítélt ír állampolgárt. Úgy fogalmazott: „személyesen nem lepett meg”, addig a pontig ugyanis Magyarország számos olyan döntést hozott, amely kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Navracsics a vasárnap nyilvánosságra hozott, március 15-én elküldött levelében – amelyben egyúttal kifogásolja, hogy az európai biztos „válaszra sem méltatja” hivatalos leveleit – úgy fogalmazott: „nem tűnik helyénvalónak az, hogy egy olyan ügyben, ahol az elkövető gondatlan járművezetéssel két kisgyermek halálát okozta, az alapvető jogok védelméért felelős biztos összemosson egy 2002-ben hozott bírósági ítélet végrehajtása iránti igényt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelenlegi politikai vitákkal; sőt odáig merészkedjen, hogy valójában érthetőnek tartsa, hogy az ír hatóságok nem hajlandók az elkövetőt Magyarországnak kiszolgáltatni, elkerülhetővé téve számára a büntetést”.
Az igazságügy-miniszter a biztostól „éppen ellenkezőleg” azt várná, hogy elősegítse a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását. Navracsics levelében „felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte, hogy „bárki párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között”. Továbbá, – fogalmazott – az a közvetlen összefüggés, amit a biztos megteremteni igyekszik a Magyarország által az igazságszolgáltatás átalakítása irányában tett – és egyben kifogásolt – lépések és az ír bíróság döntése között, „aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, melyeket a bizottságnak képviselnie és védelmeznie kellene”.
Navracsics szerint az elmúlt időszak „összetett vitái” közepette, amelyek „olykor mindkét fél részéről fokozott rugalmasságot követeltek”, Magyarországnak mindeddig sikerült konstruktív párbeszédet fenntartania a bizottsággal. A magyar tárcavezető egyben arra kérte az európai biztost, hogy a „jövőben ennek megfelelő hozzáállást tanúsítson és szíveskedjen tartózkodni az olyan nyilvános kijelentésektől, melyek nemcsak a megfelelő megalapozottságot, de a minimális jóindulatot is nélkülözik.”
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében három év fogházra ítélte. Az ügy eddig kétszer került az ír bíróságok elé, Tobin átadását ugyanis 2007-ben a dublini felsőbíróság egyszer már elvetette, és azt a döntést egy évre rá az ír legfelsőbb bíróság megerősítette. Az akkori per első fokon eljáró bírája annak idején elfogadta azt az érvelést, hogy Tobin kiküldetése lejártával nem „elmenekült” Magyarországról a rá kirótt büntetés megkezdése elől. Az indoklás úgy hangzott, hogy a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Tobin azonban még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott.
Az európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bebizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől. Ezt a cikkelyt később törölték a jogszabályból, és az átadási ügyben 2009-ben – Tobin időleges őrizetbe vételével – ismét bírósági eljárás kezdődött Írországban, ám ez idén nyáron az ír legfelsőbb bíróság újabb jogerős elutasító döntésével ért véget. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012. júniusban végleg elutasította.
A magyar igazságügyi miniszter a Tobin-ügy kapcsán háromoldalú dialógust vár el az Európai Bizottságtól és személyesen Reding alelnöktől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is.
Az mno.hu birtokába került Reding Navracsicsnak írt levele, amely alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság alelnöke kikényszerítené az ír gázolóra kiszabott letöltendő fogházbüntetést. Később a biztos szóvivője úgy fogalmazott: az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat.
„Az ír hatóságok eljárása felháborító. Jogászként és magyar állampolgárként is lekezelőnek, sértőnek érzem. Érthetetlen, hogy két európai uniós jogállam között miként fordulhat elő, hogy egy jogerős bírósági döntésnek egy évtizeden keresztül nem lehet érvényt szerezni. Ez alkalmas lehet az igazságszolgáltatásba és az unióba vetett bizalom megingatására, hiszen sérti a tisztességes eljárás és a tagállamok közti egyenjogúság elvét” – szögezte le Tóth István ügyvéd, a leányfalui család jogi képviselője.
Navracsics szerint ha Írország visszavonja a 2008-as uniós kiadatási kerethatározat elfogadásakor tett nyilatkozatát, Írországban is letöltheti a büntetését Francis Ciarán Tobin, akit távollétében Magyarországon jogerősen börtönbüntetésre ítéltek.
2012. november 30-án perújrafelvételt kért az ír legfelsőbb bíróságtól annak a két kisgyermeknek az édesapja, akiket egy ír állampolgár több mint egy évtizede halálra gázolt Magyarországon. Az üggyel foglalkozó ügyvédi iroda honlapja által ismertetett angol nyelvű levél szerint az átadási eljárás során felmerült alapvető jogi kérdés az volt, hogy Tobin elmenekült-e a magyar igazságszolgáltatás elől, vagy sem. Zoltai Bence és jogi képviselője közli az ír legfelsőbb bíróság tagjaival: szeretnék és tudják is bizonyítani, hogy Tobin elmenekült a magyar igazságszolgáltatás elől.
