A Leányfalun 2000. április 9-én két kisgyermeket halálra gázoló Francis Ciaran Tobin kiadatási ügyében múlt péntek óta várt válaszra Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős alelnöke még júniusban ígéretet tett rá, hogy a magyar és az ír igazságügyi minisztérium háromoldalú tárgyaláson egyeztethet arról, milyen módon vonható felelősségre az Írországban tartózkodó férfi.
Az alelnök szavaira reagálva Navracsics Tibor azonnal levelet küldött Brüsszelbe, és arról érdeklődött, mikor és hol találkozhatna személyesen Viviane Redinggel. A két ország igazságügyi tárcáinak képviselői ugyan július közepén egyeztettek, a KIM vezetőjének a személyes találkozót érintő kérdésére azonban nem érkezett felelet, így Navracsics múlt pénteken újabb levelet küldött. Az EB alelnökének válasza portálunkhoz is eljutott.
A levélben Reding emlékeztet rá, hogy július 17-én a magyar és az ír igazságügyi minisztérium képviselői sikeresen egyeztettek, és arra a megállapításra jutottak, hogy nincs rendszerszintű probléma az európai elfogatóparancs jogintézményében. Ennek ellenére úgy látja, a feleknek folytatniuk kell az informális megbeszéléseket annak érdekében, hogy ki lehessen kényszeríteni az ír bíróságtól a Magyarországon kiszabott letöltendő fogházbüntetés végrehajtását. Az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatójánál ezért egy újabb szakmai egyeztetést kezdeményezett az ügyben.
Az Irish Life biztosítótársaság volt magas rangú tisztviselője, Francis Ciaran Tobin 2000. április 9-én Leányfalun Volvójával előzés közben nagy sebességgel felhajtott a járdára, és elütött két kisgyermeket, akik a helyszínen meghaltak. Tobint – aki 2000. november 30-án, kiküldetése lejártával távozott Magyarországról – 2002-ben, távollétében az eljáró magyar bíróság háromévi szabadságvesztésre ítélte. A baleset ír felelőse ellen 2005-ben és 2009-ben is európai elfogatóparancsot adtak ki. Tobin kiadatását 2007-ben a dublini felső bíróság elvetette, a döntést pedig egy évre rá, majd idén júniusban az ír legfelső bíróság megerősítette. Indoklásuk szerint a férfit azért nem adhatják ki, mert az ítélethozatalt megelőzően nem megszökött, hanem óvadék letétele után hagyta el Magyarországot. 2009-ben hiába törölték a szökésről szóló kitételt, Tobin a korábbi bírói döntésnek köszönhetően olyan jogot szerzett, melyet nem lehet elvenni tőle.
Az alelnök levelében jelzi: a szeptember 20-i igazságügyi tanácsi ülésen kívánt személyesen egyeztetni a Tobin-ügyben Navracsics Tiborral, de az eseményt törölték. Ettől függetlenül Reding a következő, októberi ülésen szívesen asztalhoz ülne az igazságügyi miniszterrel, és a tanács előtt is beszámolna arról, milyen jogi megoldásra jutottak.
Az EB a Tobin-ügyben még csak információkat gyűjt
Hiába tűnik azonban segítőkésznek az Európai Bizottság alelnöke, a válaszlevél árulkodó: az EB jelenleg azzal van elfoglalva, hogy információkat gyűjtsön azzal kapcsolatban, egyes tagállamoknak – jelen esetben Írországnak – miért nem sikerül beépíteni az uniós jogi előírásokat – a kiadatást előíró kerethatározatot – a belső jogba. Ahogy korábban megírtuk, Tobin az ír belső jog és az uniós jog furcsa ütközése folytán nem adható ki Magyarországnak.
Az általunk megkérdezett nemzetközi jogász egyetért azzal, hogy a probléma nem a nemzetközi elfogatóparancs intézményével van, hiszen Írországot leszámítva minden uniós tagállamnak kötelessége lenne kiadni állampolgárát hasonló esetben. A magyar bíróság 2002-ben első-, majd másodfokon is fogházbüntetésre ítélte Francis Tobint, az ír törvényszék öt évvel később azonban elvetette a kiadatást, amit a legfelső bíróság két alkalommal is megerősített. Ebben a helyzetben a szakértő szerint már nincs több jogi lehetőség, innentől a politikusok térfelén pattog a labda. Reding leveléből ugyanakkor kiderül, ő a szakértők (magyarul a jogászok) asztalára tolná vissza a Tobin-ügy vaskos dossziéját. A gázoló eközben – többek között – a csigalassúsággal őrlő uniós malomnak köszönhetően továbbra is szabadlábon élheti életét.
