Ha nem lett volna 1848, ma nem létezne a mai szabadságunk, hiszen akkor deklarálták először a polgári szabadságjogokat Magyarországon, és ennek a szabadságért folytatott küzdelemnek az eredménye volt az Európához való felzárkózásunknak utat nyitó kiegyezés is – jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke március 15-én délelőtt, a forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségen, amelyet a rossz időjárás miatt a Kossuth tér helyett a Nagytemplomban tartottak.
Ünnepi beszédében Kósa úgy fogalmazott, mást jelentett a szabadság a forradalom és szabadságharc idején, és megint mást jelent most, amikor ugyan nincs az ország idegen megszállás alatt, ám önrendelkezése nem teljes, mert a szuverenitás egy részéről az európai uniós tagsággal és a NATO-hoz való csatlakozáskor önként lemondtunk. E lemondásért cserébe azt kértük, hogy ne legyen kettős mérce. Ám kérésünk egyelőre nem talált meghallgattatásra, „újra és újra azzal kell szembesülnünk, hogy itt a szabadságot nem azonos mércével mérik” – fogalmazott.
A kettős mérce megnyilvánulása kapcsán Debrecen polgármestere rámutatott: az alkotmánymódosítás egyházalapítással kapcsolatos rendelkezésit olyan országok minősítik korlátozónak, mint Ausztria és Belgium, ahol mindössze hat egyház működhet, ám ugyanők nem találják aggályosnak, hogy Dániában a lutheránus, Görögországban pedig a görögkeleti vallást az alkotmány államvallásként deklarálja.
Kósa Lajos a kritikák kapcsán rámutatott, az Európai Unió ügyét a nemzetek együttműködése viszi előre, és ez az együttműködés vitákban születik meg. „Mi ezeket a vitákat lefolytatjuk, és kiállunk álláspontunk mellett, legyen bár szó »gazdasági szabadságharcról« vagy arról a véleményről, ami szerint Magyarország a demokrácia határait feszegeti” – mondta.
Az alkotmányozást érő politikai aggodalmak kapcsán Kósa megjegyezte, az 1990-től mostanáig az alkotmány azzal kezdődött, hogy rögzítette, ideiglenes rendelkezések lépnek érvénybe az új alkotmány elfogadásig. Vagyis a rendszerváltáskor mindenki előtt világos volt, hogy belátható időn belül szükség van az 1949-es alaptörvényt felváltó új alkotmányra, ám ennek megalkotása és elfogadása egészen mostanáig váratott magára – hangsúlyozta.
A baloldali politikusok és a hallgatók által röghöz kötésként emlegetett hallgatói szerződések kapcsán Kósa kifejtette: ha a napi politikai mázt lefejtjük ezekről a vitákról, akkor kiderül, hogy a vita tárgya tulajdonképpen az, hogyan viszonyul egymáshoz az egyén és a közösség szabadsága. Konkrétan pedig arról, kérheti-e a közösség az ingyenesen megszerzett diploma birtokosától azt, hogy ezért a nem mindenki számára hozzáférhető szolgáltatásért tudását a közösség javára is kamatoztassa. Hozzáfűzte, olyan szabadság, ami ne járna kötelezettségekkel, nem létezik. Az egyén érdekeit a közösség érdekei elé helyező szemlélet kapcsán Kósa Lajos elmondta, ha működőképes társadalmat akarunk, a két szabadságot harmóniába kell hozni egymással.
Ugyanakkor emlékeztetett, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc résztvevői a közösség szabadságát olyannyira a sajátjuk elé helyezték, hogy készek voltak érte életüket és vagyonukat kockára tenni. Beszédét a Kossuth-nóta „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza" sorát idézve zárta. A nagytemplomi ünnepséget követően a résztvevők megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. A koszorúzáson valamennyi politikai párt képviselői részt vettek.
