A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke – a Civil Jogász Bizottság (CJB) egykori társelnöke – az MNO-nak azt mondta: a CJB a politikától független jogvédő, tényfeltáró szakmai szervezetként működött, és Juhász Imre ennek tagjaként mindenféle részrehajlás nélkül látta el feladatát. Ő volt a szerzője a 2006-os őszi rendőri intézkedésekről készült bizottsági jelentés emberi jogokról szóló fejezetének.
Völgyesi Miklós emlékeztetett arra: a Civil Jogász Bizottság eleve a tények feltárását, s a történtek jogi elemzését tűzte ki céljául. Kizárólag szakmai megfontolások vezették. Erről közvetlenül megalakulása után tájékoztatta is az akkori közjogi méltóságokat és az állami hivatalokat, köztük például Gönczöl Katalint, az igazságügyi tárca tisztségviselőjét, és a róla elnevezett kormányzati vizsgálóbizottság vezetőjét. Összegzését a Civil Jogász Bizottság a sértettek meghallgatása és a dokumentumok megismerése után készítette el.
Völgyesi szerint a CJB lényegében akkor fejezte be tevékenységét, amikor Morvai Krisztina társelnök és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a bizottság tagja politikai pályára lépett. A nyugalmazott bírósági tanácselnök kiemelte: Juhász Imre sem korábban, sem jelenleg nem tartozott, nem tartozik semmilyen politikai irányzathoz, s a Független Rendészeti Panasztestület tagjaként, majd vezetőjeként is közmegelégedésre dolgozott.
Az MSZP képviselői közül Bárándy Gergely és Simon Gábor előzőleg közleményben juttatta kifejezésre, hogy nem ért egyet Juhász Imre alkotmánybíró-jelölésével. Közölték, a jelöltet több okból is politikailag egyértelműen elkötelezett, szélsőjobboldali kapcsolatrendszerrel és múlttal rendelkező embernek tartják. Szavaik szerint Juhász Imre tagja volt annak a Civil Jogász Bizottságnak, amelyet Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő vezetett.
A parlament illetékes bizottsága kedden döntött úgy, hogy Juhász Imrét jelöli alkotmánybírónak, hiszen a hetvenedik évét április 2-án betöltő Holló András távozik a testületből. A jelölés után Juhász Imre, az ELTE oktatója a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést. Utalt rá, hogy mielőtt az Országgyűlés plénuma döntést hozna a személyéről, szakmai elképzeléseit még ismertetnie kell az alkotmányügyi bizottságban. Hozzátette, hogy oktatói, kutatói munkáját hasznosan egészítette ki a Civil Jogász Bizottságban és a Független Rendészeti Panasztestületben szerzett tapasztalata.
