Csiha Gábor ügyész vádbeszédében azt mondta: a vádlott olyan robbanószerkezetet állított elő, amely egyértelműen nem fenyegetésre, hanem emberi élet kioltására szolgált, ennek a nagy hatóerejű eszköznek a funkciójáról tudnia kellett. Mint mondta, azzal, hogy felhelyezték a sértett autójára a bombát, „a gyilkosság kísérlete megvalósult”, továbbá arra bizonyíték van, hogy a tetteseknek Rohác készítette a bombát. Indítványában az ügyész a bűncselekmény elkövetésekor érvényben lévő szabályozás alkalmazásával fegyházbüntetést kért a vádlottra, továbbá mellékbüntetésül kiutasítását indítványozta Magyarország területéről.
Jozef Rohác az utolsó szó jogán azt mondta: semmit sem tudott a robbanószerkezet elkészítéséről, és soha semmilyen bombát nem állított elő. A keddi jogerős végzés a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta, így az ügyben felmerülő, összességében 455 211 forintos összeg az államot terheli.
A vádirat szerint Rohác távirányítású robbanószerkezetet készített azért, hogy a felrobbantásával Seres Zoltánt megölje. 1997. június 3-án a vádlott és bűntársai kora reggel megjelentek Seres Zoltán parkoló autójánál, annak alvázára felerősítették a robbanószerkezetet, és a közelben várakoztak arra, hogy Seres beszálljon a gépkocsijába, s azt vele együtt felrobbanthassák.
Délelőtt a sértett el is indult az autóval, azonban a robbanószerkezet a felerősítésére szolgáló mágnesek gyengesége miatt levált az alvázról, az úttestre esett, és ott is maradt. Az elkövetők egyike felvette a szerkezetet a földről. Ezt látva a közelben lévő lakosok felelősségre vonták, mert azt hitték, ellopott valamit, mire az elkövető futásnak eredt, és a közelben lévő templomkertben rejtőzött el – olvasható a vádiratban.
