Rohácot jogerősen felmentették

Bizonyítottság hiányában jogerősen is felmentette a Fővárosi Ítélőtábla a szlovák Jozef Rohácot a bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete alól.

Csiha Gábor ügyész vádbeszédében azt mondta: a vádlott olyan robbanószerkezetet állított elő, amely egyértelműen nem fenyegetésre, hanem emberi élet kioltására szolgált, ennek a nagy hatóerejű eszköznek a funkciójáról tudnia kellett. Mint mondta, azzal, hogy felhelyezték a sértett autójára a bombát, „a gyilkosság kísérlete megvalósult”, továbbá arra bizonyíték van, hogy a tetteseknek Rohác készítette a bombát. Indítványában az ügyész a bűncselekmény elkövetésekor érvényben lévő szabályozás alkalmazásával fegyházbüntetést kért a vádlottra, továbbá mellékbüntetésül kiutasítását indítványozta Magyarország területéről.

Jozef Rohác az utolsó szó jogán azt mondta: semmit sem tudott a robbanószerkezet elkészítéséről, és soha semmilyen bombát nem állított elő. A keddi jogerős végzés a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta, így az ügyben felmerülő, összességében 455 211 forintos összeg az államot terheli.

A vádirat szerint Rohác távirányítású robbanószerkezetet készített azért, hogy a felrobbantásával Seres Zoltánt megölje. 1997. június 3-án a vádlott és bűntársai kora reggel megjelentek Seres Zoltán parkoló autójánál, annak alvázára felerősítették a robbanószerkezetet, és a közelben várakoztak arra, hogy Seres beszálljon a gépkocsijába, s azt vele együtt felrobbanthassák.

Délelőtt a sértett el is indult az autóval, azonban a robbanószerkezet a felerősítésére szolgáló mágnesek gyengesége miatt levált az alvázról, az úttestre esett, és ott is maradt. Az elkövetők egyike felvette a szerkezetet a földről. Ezt látva a közelben lévő lakosok felelősségre vonták, mert azt hitték, ellopott valamit, mire az elkövető futásnak eredt, és a közelben lévő templomkertben rejtőzött el – olvasható a vádiratban.

Az ügyészségi dokumentum kitér arra is, hogy a robbanószerkezet megfelelő, működőképes állapotban volt, alkalmas volt a robbanás előidézésére. Ha a szerkezet felrobbant volna, 400-500 méter sugarú körben jelentős anyagi kárt okozott volna, 200 méteren belül pedig emberi életet is kiolthatott volna. Ha a gépkocsira rögzített állapotában hozták volna működésbe, megsemmisítette volna a járművet, a benne ülőkkel együtt – áll a vádiratban.

A Seres Zoltánt 1999 áprilisában ölték meg Tahitótfalun. A vállalkozó autójával haladt a településen, amikor egy motorkerékpárral két férfi mellé hajtott, majd egyikük több lövéssel megölte. A Seres mellett ülő olasz férfi a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe. Az ügyben Portik Tamást felbujtóként gyanúsítják. Portikot emellett felbujtóként gyanúsították meg az Aranykéz utcában 1998-ban megölt – Boros Tamás néven ismert – Boros József Károly meggyilkolásával.

Jozef Rohác szintén főszereplője ezeknek az ügyeknek, a férfit meggyanúsították az Aranykéz utcai gyilkossággal kapcsolatban. A nyomozók szerint ugyanis 1998-ban Portik Tamás megrendelésére Jozef Rohác robbantott fel egy Polski Fiatot Budapest belvárosában. A merényletben négy ember halt meg. Rohác a szintén 1998-ban elkövetett Fenyő-gyilkosság ügyében is érintett. A Fővárosi Főügyészség március 19-én vádiratot nyújtott be Jozef Rohác és társa ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt.