Az ítélőtábla megállapította, hogy 2012. július 14-én jogerőre emelkedett a büntetőeljárást megszüntető rendelkezés a robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettére vonatkozóan. Az ügyészség a Seres Zoltán vállalkozó elleni, csaknem 16 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlettel vádolta meg a szlovák állampolgárságú férfit.
Balla Lajos, a bírói tanács elnöke a megismételt másodfokú eljárás tárgyalásán indoklásában elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla osztja azt az álláspontot, amely az elsőfokú ítéletben is szerepel: „megállapítani és kétséget kizáró módon bizonyítani nem lehet”, hogy Jozef Rohác a bombát abból a célból készítette volna, hogy azzal Seres Zoltánt megölje. Azt sem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Rohác ismeretlen társával vagy társaival elhatározta, hogy a robbanószerkezetet a sértett álló gépkocsijának alvázára felhelyezi, majd azt felrobbantják, továbbá azt sem, hogy Jozef Rohác a robbanószerkezet elkészítésén túl maga biztosította a bűncselekmény színhelyének elhagyásához szükséges gépkocsit – tette hozzá.
Utalt ugyanakkor arra: az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárásban megállapította, hogy a vádlott ujjlenyomatát megtalálták a bombaszerkezeten, noha a „jelentős időmúlás nehezítette a bizonyítást”. Találtak egy szerződést is Seres Zoltán autójában, amely Rohácra vonatkozott – jegyezte meg. A bíró megemlítette: a korabeli tanúk a vádlottnál lényegesen magasabb embert láttak Seres Zoltán autója körül a bűncselekmény idején, és nem lehetett bizonyítani, hogy a vádlott jelen volt a helyszínen. Mint mondta, az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást akkor, amikor Rohácot felmentette a gyilkosságban való részvétel vádja alól, és osztotta a védelem álláspontját, hogy csak a vádlott közreműködésének biztos megállapítása esetén lehet a bűnösségét kimondani.
Fülöp Tamásnak, Jozef Rohác ügyvédjének a keddi tárgyaláson hangoztatott álláspontja szerint „az elsőfokú ítélet tényállása hiánytalan”, nem szorul kiegészítésre, az elsőfokú bírói fórum „a mérlegelési tevékenységét maradéktalanul elvégezte”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a robbanószerkezet gépkocsira elhelyezését mind ez idáig nem sikerült bizonyítani, ráadásul az alumínium alvázra nem lehet mágnessel feltenni a bombát. Nem utalt arra semmiféle nyom, hogy feltették az autóra a bombát, ez az eljárás során „puszta feltételezés maradt” – mondta, hozzátéve: az elkövető – aki nem azonos a vádlottal – egészen egyszerűen nem hozta működésbe a robbanószerkezetet.
Csiha Gábor ügyész vádbeszédében azt mondta: a vádlott olyan robbanószerkezetet állított elő, amely egyértelműen nem fenyegetésre, hanem emberi élet kioltására szolgált, ennek a nagy hatóerejű eszköznek a funkciójáról tudnia kellett. Mint mondta, azzal, hogy felhelyezték a sértett autójára a bombát, „a gyilkosság kísérlete megvalósult”, továbbá arra bizonyíték van, hogy a tetteseknek Rohác készítette a bombát. Indítványában az ügyész a bűncselekmény elkövetésekor érvényben lévő szabályozás alkalmazásával fegyházbüntetést kért a vádlottra, továbbá mellékbüntetésül kiutasítását indítványozta Magyarország területéről.
Jozef Rohác az utolsó szó jogán azt mondta: semmit sem tudott a robbanószerkezet elkészítéséről, és soha semmilyen bombát nem állított elő. A keddi jogerős végzés a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta, így az ügyben felmerülő, összességében 455 211 forintos összeg az államot terheli.
A vádirat szerint Rohác távirányítású robbanószerkezetet készített azért, hogy a felrobbantásával Seres Zoltánt megölje. 1997. június 3-án a vádlott és bűntársai kora reggel megjelentek Seres Zoltán parkoló autójánál, annak alvázára felerősítették a robbanószerkezetet, és a közelben várakoztak arra, hogy Seres beszálljon a gépkocsijába, s azt vele együtt felrobbanthassák.
Délelőtt a sértett el is indult az autóval, azonban a robbanószerkezet a felerősítésére szolgáló mágnesek gyengesége miatt levált az alvázról, az úttestre esett, és ott is maradt. Az elkövetők egyike felvette a szerkezetet a földről. Ezt látva a közelben lévő lakosok felelősségre vonták, mert azt hitték, ellopott valamit, mire az elkövető futásnak eredt, és a közelben lévő templomkertben rejtőzött el – olvasható a vádiratban.
Az ügyészségi dokumentum kitér arra is, hogy a robbanószerkezet megfelelő, működőképes állapotban volt, alkalmas volt a robbanás előidézésére. Ha a szerkezet felrobbant volna, 400-500 méter sugarú körben jelentős anyagi kárt okozott volna, 200 méteren belül pedig emberi életet is kiolthatott volna. Ha a gépkocsira rögzített állapotában hozták volna működésbe, megsemmisítette volna a járművet, a benne ülőkkel együtt – áll a vádiratban.
A Seres Zoltánt 1999 áprilisában ölték meg Tahitótfalun. A vállalkozó autójával haladt a településen, amikor egy motorkerékpárral két férfi mellé hajtott, majd egyikük több lövéssel megölte. A Seres mellett ülő olasz férfi a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe. Az ügyben Portik Tamást felbujtóként gyanúsítják. Portikot emellett felbujtóként gyanúsították meg az Aranykéz utcában 1998-ban megölt – Boros Tamás néven ismert – Boros József Károly meggyilkolásával.
Jozef Rohác szintén főszereplője ezeknek az ügyeknek, a férfit meggyanúsították az Aranykéz utcai gyilkossággal kapcsolatban. A nyomozók szerint ugyanis 1998-ban Portik Tamás megrendelésére Jozef Rohác robbantott fel egy Polski Fiatot Budapest belvárosában. A merényletben négy ember halt meg. Rohác a szintén 1998-ban elkövetett Fenyő-gyilkosság ügyében is érintett. A Fővárosi Főügyészség március 19-én vádiratot nyújtott be Jozef Rohác és társa ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt.
