A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása szerint azt üldözik majd, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot. Így rendelkezik majd a júliusban életbe lépő új Btk. is. A törvénnyel minden frakció egyetértett.
Mint ismert, az Alkotmánybíróság (Ab) februárban április 30-i hatállyal megsemmisítette a büntető törvénykönyv azon rendelkezését, amely az önkényuralmi jelképek használatát tiltotta. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a szabályozás túl tág, mivel a jelképhasználatot általában szankcionálja, és ezzel aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A testület ugyanakkor megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen. A lakosság többsége ezzel a döntéssel nem értett egyet – legalább is a Századvég 2013 februárjában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint.
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter március végén nyújtotta be Btk.-módosító javaslatát. Indoklásában azt írta: a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök mély és fájdalmas sebeket hagytak, ezért ezek jelképeinek tiltása mindaddig időszerű, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit e diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg.
Az indítvány azonban az eddiginél szűkebben határozza meg a büntetendő magatartások körét: általános tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét szankcionálja.
A kormány a javaslat kidolgozásakor az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is figyelembe vette.
A törvényjavaslathoz csak ellenzéki módosító indítványok érkeztek. Mivel ezeket az előterjesztő nem támogatta, a parlament hétfőn elfogadhatta a Btk.-módosítást, ami azért lényeges, mert így az hatályba léphet április 30-án, az eddigi tilalom megszűnésekor.
A tavaly áprilisi árakhoz igazodhat a szemétszállítási díjak 2013. július 1-jétől esedékes csökkentése. A parlament erről hétfőn döntött a fogyasztóvédelmi bizottság javaslata alapján. A testület a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló előterjesztéshez nyújtott be módosító indítványt. A törvényjavaslatról egy hét múlva lesz a zárószavazás.
A most elfogadott módosítás szerint a szemétszállítási díjaknál a 2012. áprilisi árakat veszik a tízszázalékos csökkentés alapjául. Azaz a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetnék el a szemétszállításért. Az indoklás olyan lakossági panaszokra hivatkozik, amelyek szerint azóta több helyen nagyobb mértékben emelkedtek a szemétszállítási díjak.
Németh Szilárd a Hír Televízió Versus című műsorában arra mutatott rá, lesznek olyan települések, ahol júliustól több mint 10 százalékkal csökken a szemétdíj, ugyanakkor Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára – szintén a televízióban – ezt még kiegészítette azzal: még nem dőlt el, hogy az önkormányzati tulajdonú víz- és szemétszállítási cégeket milyen módon kompenzálják majd a rezsicsökkentéssel kieső bevételeik miatt.
Megírtuk, az Országgyűlés várhatóan április 29-én szavaz a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról, amely a díjcsökkentések megvalósulását biztosítja. A parlament előtt fekvő előterjesztés az áram, a földgáz és a távhő árának január 1-jei csökkentése mellett rögzíti a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos mérséklését is július 1-jével, valamint kötelezővé teszi ennek feltüntetését a számlákon. Várhatóan június 1-jétől a PB-gáz-palackok és a tartályos gáz ára is tíz százalékkal csökken. A kormány tervei szerint a rezsicsökkentés ősszel folytatódhat.
A hiteladósok szélesebb köre veheti igénybe a Nemzeti Eszközkezelő segítségét a parlamentben elfogadott törvénymódosítás eredményeként. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztése alapján azon devizahitelesek előtt is megnyílik az eszközkezelő programjában való részvétel lehetősége, akiknek tavaly adódtak fizetési nehézségeik. Emellett az eszközkezelő Budapesten és a megyeszékhelyeken legfeljebb 20 millió, egyéb településeken maximum 15 millió forint forgalmi értékű ingatlanokat vásárolhat meg bajba jutott tulajdonosaiktól: mindkét esetben 5-5 millió forinttal nő az eddigi értékhatár. A jogszabályt – amely a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba – a kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, míg az MSZP képviselői tartózkodtak.
Egyszerűbben nyithatnak befektetési számlát a külföldön élő magyarok, miután az Országgyűlés elfogadta a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény módosítását, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyzett.
A módosítás alapján a pénzintézet vagy a befektetési szolgáltató egy online felületet biztosít, ahol a leendő ügyfél megadja személyazonosító adatait, iratainak másolatait pedig e-mailben szkennelve vagy faxon is elküldheti. Az ügyfélnek egy más – megfelelő pénzmosási szabályozással bíró – országban vezetett folyószámlájának adatait is meg kell adnia, ezt a befektetési szolgáltató ellenőrzi, és így az ügyfél személyes megjelenése nélkül is biztosítható a számla megnyitása.
A pénzmosási törvény módosítása tartalmazza emellett, hogy bár a pénzügyi szolgáltatónak az ügyfél átvilágítási kötelezettsége továbbra is 3,6 millió forintos megbízásnál kezdődik, de új szabályként az ügyféltől személyes adatokat kell kérni már a 300 ezer forintos megbízásnál is, pénzváltásnál pedig 500 ezer forint az értékhatár.
A törvénymódosítás az év közepén lép hatályba.
Április vége helyett október 31-ig kell a polgármesternek a képviselő-testület elé terjesztenie a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót – az államháztartási törvény ezt rögzítő módosítását ugyancsak hétfőn fogadta el az Országgyűlés.
A fideszes Dancsó József múlt csütörtökön benyújtott indítványát 314 igennel, 1 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül hagyta jóvá – házszabálytól eltéréssel – a parlament.
A kormánypárti képviselő a módosítást azzal magyarázta, hogy április 30-án az önkormányzatoknak még nincsenek kellő részletességű adataik a következő évi költségvetési koncepció elkészítéséhez. Azért indokolt kitolni a határidőt, hogy megalapozottabb koncepció kerüljön a képviselő-testület elé – tette hozzá.
