Az Országgyűlés nagy többséggel – az összes frakció támogatásával, független képviselők ellenszavazatával – elfogadta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolóit, amelyek közül az egyik a hatóság 2012. január 1-jei létrejöttét mutatja be, míg a másik a tavalyi tevékenységéről szól. Ezekből kiderül, hogy a NAIH tavaly csaknem háromezer ügyben indított vizsgálatot, ezek 87 százalékát pedig az idei év elejéig le is zárta.
A parlament egyről három hektárra növelte azt a területi határt, ameddig a Nemzeti Földalap nyilvános pályáztatás nélkül értékesítheti a kezelésében álló földrészleteket. A képviselők 278 igen szavazattal, 61 nem ellenében és egy tartózkodás mellett döntöttek a törvénymódosítás elfogadásáról. A vidékfejlesztési miniszter azzal indokolt, hogy így többletköltségek nélkül felgyorsítható az állami birtoktömböktől távol álló földterületek értékesítése, amelyek hasznosítása jelenleg jelentős terhet ró a földalapra.
Módosította az Országgyűlés a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint a január 1-je óta hatályos jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház. A módosítással kibővítették a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal. A zárószavazás előtt rögzítették, hogy a termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek. A jövőben többen élhetnek majd szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésen.
Az adózási szabályokról, a nagyköveti posztokról, a kormány személyzeti politikájáról, a zsebszerződésekről, a szombathelyi vonatközlekedésről, a rokkantsági felülvizsgálatokról, a nevelőszülők támogatásáról és a nyelvtanulás feltételiről is kérdezték a képviselők a kormányt az interpellációk között a parlament hétfői ülésén. Az azonnali kérdések során a kajászói gazdák és a dohánykoncessziós jogok is szóba kerültek. A napirend előtti felszólalásokról itt olvashat.
Összesen 235 ezer forint pénzbírság kiszabását javasolja Kövér László házelnök Karácsony Gergelyre és Szilágyi Péterre, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független országgyűlési képviselőkre. A parlamenti honlapon hétfőn megjelent javaslatát a házelnök azzal indokolta, hogy Karácsony Gergely és Szilágyi Péter az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsított. Ezért Karácsony Gergelyre 50 ezer forintos, Szilágyi Péterre pedig a maximális, tiszteletdíjának egyharmadát kitevő – 185 520 forintos – pénzbírság kiszabását kezdeményezi. Utóbbit Kövér László azzal magyarázta, hogy Szilágyi Péter a Ház jegyzőjeként nagyobb felelősséggel tartozik.
Nem támogatta a parlament azt a fideszes módosító indítványt, hogy az állampárti múlt is kockázati tényezőnek számítson a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. A javaslatot Demeter Ervin és Németh Szilárd nyújtotta be a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló előterjesztéshez. Annak a kérdőívnek a bővítését kezdeményezték, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknek kell kitölteniük. Javaslatuk alapján az érintetteknek az esetleges kockázati tényezők között arról is vallaniuk kellett volna, kapcsolatban álltak-e 1990 előtt a kommunista, szocialista ideológia „kiszolgálására létrehozott szervezettel”, vagyis tagjai voltak-e például az állampártnak. Az indítvány elfogadását a képviselőcsoportok közül végül csak a Jobbik-frakció támogatta, a Fideszből mindössze Demeter Ervin és Nyitrai Zsolt szavazta meg.
A magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését és az itteni lakcímmel rendelkezők külföldi elhalálozását is felmérik a jövőben a népmozgalmi adatgyűjtés során a statisztikai törvény módosítása értelmében. A 273 igen szavazattal, 44 nem ellenében elfogadott jogszabály kimondja: a népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön bekövetkezett halálát, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését, ha a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezik.
Érvényben hagyta az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság április 8-án hozott általános érvényű állásfoglalását, amelyben a testület azt rögzítette, hogy képviselők nem, kizárólag az alkotmányügyi, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be módosító indítványt olyan jogszabályokhoz, amelyek alaptörvény-ellenesség miatt kerültek vissza a Ház elé. Csak az MSZP-frakció és független képviselők támogatták Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető javaslatát, amely a bizottsági állásfoglalás elutasítását szorgalmazta.
Tárgysorozatba vette a parlament azt az MSZP-s javaslatot, amely alapján a kormánynak országos programot kellene készítenie arra, hogy minden, a közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer, az állam támogatásával eljuthasson az auschwitz–birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre és múzeumba. A javaslat tárgysorozatba vételét 222 képviselő támogatta (a szocialisták mellett a kormánypártiak és a függetlenek nagy többsége), 39-en – döntően jobbikosok – szavaztak nemmel, hárman tartózkodtak.
