Hogyan építkezik a médiából az identitás?

Az identitásválasztás lehetőségeiről és a média ebben betöltött szerepéről is szó esett a Média és identitás címmel megrendezett konferencián.

Ujhelyi Zoltán, a Magyar Rádió szolgáltatási vezérigazgató-helyettese a külhoni magyarsággal kapcsolatos témák megjelenítésével és fogadtatásáról szólva azt mondta: megoszlanak a vélemények arról, jó-e, ha a külhoni magyarsággal kapcsolatos tartalmak elkülönülten, önálló műsorokban jelennek meg. Mint mondta, a közbülső megoldást tartják a legmegfelelőbbnek, önálló műsorral és más műsorokban elszórtan jelentkező tartalmakkal is foglalkozik velük a rádió.

A határon túliakkal kapcsolatos műsorok jórészt politikával és közélettel foglalkoznak, míg a szociális témák vagy a környezetvédelem ritkán jelenik meg – mondta. Beszámolt arról is, hogy naponta átlagosan több mint 2,1 millió ember követi a Magyar Rádió három fő csatornáját, ebből a Kossuth rádiót 1,5 millióan. A média nemzeti identitásképzésre gyakorolt hatásáról beszélt Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Azt mondta: az identitás erősítésére csak a nyomtatott sajtó hat kimutathatóan, más médiumok nem járulnak hozzá ahhoz. Az identitás építése elsősorban az iskoláztatással függ össze, nem a médiához kapcsolódik – mondta.

Négy magyar nyelvű médium áll a bő 150 ezres kárpátaljai magyarság rendelkezésére – mondta előadásában Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettese. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnában tavaly elfogadott nyelvtörvény lehetőséget ad regionális kisebbségi médiumok elindítására, ennek köszönhetően kezdhette el a sugárzást egy hete a beregszászi Pulzus Rádió is. Sajnálatát fejezte ki, hogy az állami médiában magyarul sugárzott napi kétszer 5 perces hírműsor, valamint a heti két 40 perces magazinműsor olyan idősávban kerül a képernyőre, amikor a legtöbben még nem értek haza a munkából.

Hódi Sándor pszichológus, társadalomkutató szerint a személyes identitásválasztás annak függvénye, hogy a közösség milyen társadalmi-politikai helyzetben van. Azt mondta, Európában csaknem százmillió ember nincs abban a helyzetben, hogy szabadon meghatározhassa, ő valójában kicsoda, vélekedés szerint a szabad identitás megvonásában élen járnak olyan hatalmak, amelyek a legdemokratikusabbnak tartják magukat. Hozzátette: az identitásválasztásnak része az önrendelkezés, az önkormányzatiság, az autonómia, és ahol ezek nem adottak, ott nem lehet szó a hovatartozás szabad megválasztásáról.