A tanú 2008. május 19-én állt munkába a közlekedési vállalatnál, a frissen létrehozott jogi igazgatóság vezetésével bízták meg, majd 2009. december 4-éig, őrizetbe vételéig dolgozott a cégnél. A bíróság előtt részletesen válaszolt a feltett kérdésekre, fenntartotta a nyomozati szakban elmondott vallomásait is. Vallomása szerint R. Miklós nyolcadrendű vádlott – a vád időszakában a BKV Zrt. kommunikációs vezérigazgató-helyettese – több szerződéssel kapcsolatban „konkrétan közölte, hogy Hagyó kívánalma” azok megkötése.
Jogi igazgatóként az volt az álláspontja, hogy a C.C. Soft. Kft.-vel szemben a BKV Zrt. kötbérigény miatt kezdeményezzen pert, de azt mondták neki, ne indítsanak pert, mert a cég Hagyó Miklóssal van kapcsolatban. Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, aki a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatója volt, a tárgyaláson tagadta, hogy ő erre utasította volna a tanút.
A vádirat szerint egy 2007-ben kötött szerződés értelmében a C.C. Soft Kft. készítette a Szentendrei HÉV Batthyány tér és Békásmegyer állomások között vizuális utastájékoztató-rendszert, amelynek eredményes próbaüzeme a vádemelés idejéig nem zárult le. A vádirat megállapítása szerint a BKV Zrt.-t 118,8 millió forint kár érte.
A hatodrendű vádlott H. Évával kapcsolatban a tanú elmondta: arról volt tudomása, hogy a fővárosnál dolgozik. Kocsis István BKV Zrt. vezérigazgatóvá történő kinevezése után a sajtóval kapcsolatos ügyekben kellett a tanúnak a hatodrendű vádlottal e-mailben kapcsolatot tartania. A tanú a hatodrendű vádlottal a BKV Zrt.-nél nem találkozott. A jogi igazgatónak elmondása szerint akkor jutott a tudomására, hogy a hatodrendű vádlott nemcsak a főpolgármesteri hivatalban, hanem a BKV Zrt.-nél is állásban van, amikor megszüntették H. Éva munkaviszonyát a közlekedési vállalatnál.
M. Ernő másodrendű vádlottal kapcsolatban elmondta: egy közvetítőn keresztül jött létre az a találkozó egy fővárosi szállodában, amelyen azt tudakolta tőle a másodrendű vádlott, hogy elvállalná-e a BKV Zrt. vezérigazgatói posztját. A tanú igennel válaszolt. A tanú a tárgyalási nap kezdetén, mielőtt válaszolt volna Homonnai János ügyész kérdéseire, önálló vallomást tett. Elmondta, hogy 2009. december 4-én őrizetbe vették, majd 2010. szeptember 16-ig letartóztatásban volt, nem a Hagyó-perrel kapcsolatban.
A tanú elmondta: előzetes letartóztatásának időszakában a repülőtéri rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki, majd ügyvédjének távozása után a rendőrök jelezték neki, hogy szeretnének vele tárgyalni. Jegyzőkönyvön kívüli beszélgetést kezdtek vele, s közölték: ha Demszky Gábor főpolgármesterre, Hagyó Miklósra vagy Kocsis Istvánra terhelő vallomást tesz, akkor rövid időn belül kiengedik. Ez több alkalommal előfordult, de nem tett vallomást.
2010 júliusában egy tárgyalóhelyiségbe vitték, ahol szavai szerint a Központi Nyomozó Főügyészség két ügyésze elmondta neki: a Hagyó-ügyben hét konkrét témakörben akarják kihallgatni, s ha vallomást tesz, akkor elintézik, hogy házi őrizetbe kerüljön. Három alkalommal ügyvédje jelenlétében hallgatták ki. Hangsúlyozta: vallomásainak megtételekor arra számított, hogy 2009. szeptember 6-án házi őrizetbe kerül, ennek ellenére a nyomozási bíró három hónapra meghosszabbította előzetes letartóztatását. Végül szeptember 16-án mégis házi őrizetbe került.
A BKV Zrt.-nél a nagy összegű végkielégítésekkel kapcsolatban azt mondta: jogászként úgy véli, hogy a titoktartási pénzek szerepeltetése a szerződésekben nem volt indokolt, mert nem voltak üzleti titkok, hiszen a BKV Zrt. önkormányzati cég. Véleménye szerint a szerződéseket azért kötötte Antal Attila vezérigazgató, hogy „a 2010-es választások után történő elbocsátás esetén nagy összegű végkielégítést kapjanak a vezetők”.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró május 28-án tanúkihallgatással folytatja a bizonyítási eljárást.
