A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésének ünnepi ülésén Budapesten.
Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt – mondta beszédében a kormányfő. Szerinte Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha „képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”. A kabinet ezért elkötelezett az iránt, hogy a legjobb magyar koponyák magyar földön boldoguljanak. Orbán üdvözölte az akadémia elnöke által elindított, nemzetgazdasági szempontból is felbecsülhetetlen eredményekkel kecsegtető Lendület programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása.
Hangsúlyozta, hogy a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint éppen mostanság, a magyarok azonban ezen a területen ma sem állnak rosszul. Emlékeztetett Szemerédi Endre Abel-díjára, Lovász László Kiotó-díjára, az Erdős-iskola továbbélésére, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díjára. Úgy vélekedett, ezek mind arról tanúskodnak, hogy a magyar tudomány szelleme és géniusza él.
A miniszterelnök szavai szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető polcra kerüljön. „Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. [ ] Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e vagy leszakadunk a nemzetek versenyében” – emelte ki.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit. Ismertette a Wigner kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást – amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata – és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az MTA-nak – mondta a miniszterelnök.
„Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé [ ], akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni” – fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor. A kormányfő ennek jegyében azt kérte az akadémiától: „mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét”, hogy az ország győztesen kerülhessen ki a válságból.
„A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 az MTA-n, egy olyan év, amely a megelőzőekkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak” – mondta Pálinkás József, a tudós testület vezetője. Kiemelte: a 2011-ben meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az Országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal pedig megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását. „2011-ben az elnöki program alapján arról döntöttünk, hogy befektetünk a jövőbe. Megalapozottan döntöttünk, gyorsan cselekedtünk, és 2012-ben éltünk az új szervezeti keretek, a megerősítő, növekvő források, az integrált szemléletű infrastrukturális fejlesztések lehetőségeivel” – hangsúlyozta Pálinkás József. Hozzátette: ez jelenti a legbiztosabb alapot arra, hogy idén is folytathassák, amit elkezdtek, s 2014 az új fejlesztések és kimagasló eredmények éve lehessen.
„Nehéz évben vágtunk bele az intézményrendszer megújításába. De ebben a gazdasági és költségvetési szempontból egyaránt nehéz esztendőben az akadémia költségvetési támogatása 20 százalékkal, 7,7 milliárd forinttal nőtt, ezen belül az OTKA támogatása 41 százalékkal” – ismertette a számadatokat az elnök, hozzátéve hogy 2012 évtizedek óta az első olyan esztendő volt, amikor a kutatási berendezések értéke nemhogy csökkent, hanem növekedésnek indult. Az akadémián tavaly indult és idén valósul meg két, évtizedek óta nem látott nagyberuházás: a Természettudományi Kutatóközpont új épülete 9,5 milliárd forint, míg a CERN@Wigner adatközpont 8,5 milliárd forint beruházási költséggel valósul meg.
Pálinkás József rámutatott arra, hogy a magyar felsőoktatás stratégiai partnereként tavaly 7 milliárd forintot, az akadémia költségvetésének 19 százalékát használták fel felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Mint hangsúlyozta: az akadémia közös célnak tekintette és tekinti a minőségi felsőoktatás megteremtését, a tudományos utánpótlás biztosítását, tudományos kiválóságaink megbecsülését és itthon tartását.
Születésének 200. évfordulója alkalmából Eötvös Józsefre, az MTA egykori elnökére emlékeztek a közgyűlés díszünnepségén, amelyen Szegedy-Maszák Mihály akadémikus tartott előadást a reformkor kiemelkedő politikusának szellemi örökségéről. Az irodalomtörténész rámutatott arra, hogy bár Eötvös József szobra az MTA központi épületével szemben áll, a második világháború óta egyetlen műve sem tartozik a középiskolai törzsanyaghoz. Az MTA rendes tagja szerint Eötvös József versei és színművei elsősorban a szakemberek figyelmére számíthatnak, regényei közül azonban három is maradandó értékű. Ezek A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című művek.
Az MTA legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet az MTA Elnöksége Damjanovich Sándornak, az MTA rendes tagjának, Széchenyi-díjas biofizikusnak, professor emeritusnak adományozta az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes eredményes kutatómunkájáért, az áramlási citometria magyarországi meghonosításáért és széles körű elterjesztéséért, továbbá a magyar biofizika-oktatás fejlesztésében és a tudományos utánpótlás képzésében végzett jelentős tevékenységéért.
Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA elnöksége kilenc tudóst részesített Akadémiai Díjban: Fogarasi Gézát, a kémiai tudomány doktorát; Galácz Andrást, az MTA doktorát, az ELTE őslénytani tanszéke egyetemi tanárát; Győri Ervint, a matematikai tudomány doktorát; Berlász Melindát, a zenetudományok kandidátusát, Kiss Györgyöt; az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát; Komoróczy Gézát, a nyelvtudomány kandidátusát; Kun Ferencet, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszéke egyetemi docensét; Mócsai Attilát, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének egyetemi docensét; Vidnyánszky Zoltánt, az MTA doktorát, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja tudományos tanácsadóját. Az MTA elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen megosztott Akadémiai Díjban részesítette Halász Gábort, a műszaki tudomány kandidátusát és Jobbágy Ákost, az MTA doktorát az emberi artériás és vénás érhálózat matematikai modellezésének kidolgozásában és méréstechnikájának fejlesztésében, továbbá az érrendszeri megbetegedések megelőzésért és gyógyításáért kifejtett kiemelkedő, elismerésre méltó munkájukért.
Akadémiai Újságírói Díjjal tüntették ki Szekszárdi Miklóst, a TiszapART Televízió szerkesztő-műsorvezetőjét az agrár- és orvostudomány területéhez kapcsolódó tudományos ismeretterjesztő műsoraiért. Az Akadémia Vezetői Kollégiuma idén Wahrmann Mór-érmet adományozott Max Nitzschének, a Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatójának a kutatás-fejlesztés ösztönzéséért, a magyar felsőoktatás és innováció támogatásáért, a természettudományos és mérnökképzésben, a kutatói utánpótlás biztosításában és a tehetséggondozásban végzett mecenatúrájáért. A külhoni magyar tudósok elismerésére alapított Arany János-életműdíjjal az MTA idén Weszely Tibort, a matematikai tudomány doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárát tüntette ki a magyar matematikatörténet kutatásában, különösen a Bolyai-kutatásban elért eredményeiért, geometriai kutatásaiért, több mint fél évszázados oktatói tevékenységéért. A díjakat Pálinkás József adta át.
