A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésének ünnepi ülésén Budapesten.
Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt – mondta beszédében a kormányfő. Szerinte Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha „képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”. A kabinet ezért elkötelezett az iránt, hogy a legjobb magyar koponyák magyar földön boldoguljanak. Orbán üdvözölte az akadémia elnöke által elindított, nemzetgazdasági szempontból is felbecsülhetetlen eredményekkel kecsegtető Lendület programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása.
Hangsúlyozta, hogy a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint éppen mostanság, a magyarok azonban ezen a területen ma sem állnak rosszul. Emlékeztetett Szemerédi Endre Abel-díjára, Lovász László Kiotó-díjára, az Erdős-iskola továbbélésére, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díjára. Úgy vélekedett, ezek mind arról tanúskodnak, hogy a magyar tudomány szelleme és géniusza él.
A miniszterelnök szavai szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető polcra kerüljön. „Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. [ ] Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e vagy leszakadunk a nemzetek versenyében” – emelte ki.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit. Ismertette a Wigner kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást – amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata – és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az MTA-nak – mondta a miniszterelnök.