Szabó Bálint, a Fiatal Baloldal korábbi Vas megyei elnöke, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) tagja a hetilapnak azt mondta, jelen volt, amikor a szocialista párt három akkori vezetője 2006 nyarán Rózsa-Flores Eduardo lakásán járt, akiről a lap szerint régóta pletykálják, hogy 2006 szeptemberében ő juttatta el a Gyurcsány-beszédet tartalmazó felvételt a sajtónak. Szabó Bálint közölte: hallotta azt is, amikor a szomszéd szobában lejátszották az őszödi beszédről készült hangfelvételt. Nem nevezte meg a politikusokat, csak keresztneveket mondott: Katalin, Imre és Ferenc.
Gyurcsány Ferenc szerint számos kérdés vár még tisztázásra a beszéd kiszivárogtatásával, illetve az ezzel foglalkozó cikkel kapcsolatban. Facebook-oldalán csütörtökön azt írta, ha jól érti a Heti Válasz „leleplező(?)” anyagát az őszödi kiszivárogtatókról, akkor Baja Ferencet, Szekeres Imrét és Szili Katalint gyanúsítják azzal, hogy egy közvetítőnek átadták a hangfelvételt. „Gyűlölöm az árulást és megvetem az árulókat. De bármi ilyesmivel vádolni valakiket csak akkor szabad, ha megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre” – jegyezte meg.
Szerinte a Heti Válasz cikke talán közelebb visz az igazsághoz, de az is lehet, hogy nem. „Nem tudom. Persze van még számos kérdés. Van-e a szemtanú vallomásán kívül egyéb bizonyíték? Van-e valami nem ismert célja a mostani közlésnek? Kinek az érdeke húzódik meg a háttérben? Kinek segít és kinek nem a lapok keverése és kiterítése?” – vetette fel.
Gyurcsány Ferenc Az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról címmel sajtótájékoztatót tart délben Szombathelyen.
A Heti Válasz megkereste a hat lehetséges érintettet, aki 2006 nyarán legalább megyei szintű MSZP-vezető, kormánytényező vagy közjogi méltóság volt. Azt kérdezte a hetilap, ismerték-e, illetve találkoztak-e Rózsa-Flores Eduardóval 2005 és 2009 között. Az írás szerint Szili Katalin egykori házelnök, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter és Baja Ferenc korábbi államtitkár „felháborodva tagadta” a kapcsolatot. Juhász Ferenc volt honvédelmi és Szabó Imre korábbi környezetvédelmi miniszter tömör „nem” válaszokat küldött, Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés volt elnöke a lapzártáig nem jelzett vissza.
Szabó Bálint az interjúban azt mondta, jó barátja volt Rózsa-Flores Eduardónak, akit 2009 áprilisában máig vitatott módon kommandósok agyonlőttek Bolíviában. Szavai szerint Rózsa-Flores „szerette magát bebiztosítani egy-egy koronatanúval”, az sem volt véletlen, hogy ő a tanúja lehetett az említett találkozónak. „Az egyik biztosíték én voltam. Hamarosan talán kiderül, Eduardo másképp is dokumentálta-e a találkozót” – fűzte hozzá.
Azt is mondta, nem az ő feladata megnevezni az érintetteket, ezért nem árulja el vezetéknevüket, azt szeretné, ha ők maguk „szórnának hamut a fejükre”. Amit tud, idén februárban elmondta Gyurcsány Ferencnek, aki úgy reagált: a történet „nagyfokú azonosságot mutat” azzal, ami az ő fejében van. Elmondása szerint ezután döntött úgy, hogy már nincs „titoktartási kötelezettsége”. Hozzátette ugyanakkor, ő sem érti, Gyurcsány eddig miért nem hozakodott elő a történettel.
„Az MSZP eddigi legnagyobb árulásának vagyok az egyetlen élő tanúja – ráadásul 2004-ben engem is elárult a párt; tudom, milyen érzés, ha valakit a társai szolgáltatnak ki” – mondta a Heti Válasznak Szabó Bálint, aki a Fiatal Baloldal Vas megyei elnöke volt korábban. Ez idő alatt az ügyészség illegális tagtoborzás miatt indított eljárást, az ügyben Szabót is gyanúba fogták, de bizonyítékot nem találtak ellene. Az MSZP végül feloszlatta megyei szervezetét, Szabó Bálint pedig évekre kivonult a politikából, mígnem a DK rendezvényeinek műsorvezetőjeként tűnt fel újra.
Arra a kérdésre, biztos-e abban, hogy a három MSZP-s politikus vitte el az őszödi beszédet tartalmazó felvételt Rózsa-Floresnek, és nem ő zsarolta meg a szocialistákat a hanganyaggal, elmondta: a nyomozás kizárta, hogy kívülről lehallgatták a frakcióülés helyszínét. Majd azt is hozzátette, a három politikusnak „köztudomásúan nem fájt volna, ha mielőbb lehullik Gyurcsány feje”, így ők lettek volna az utolsók, akiket ebben az ügyben zsarolni lehetett volna.
„De talán nem is kell ezer százalékig biztosnak lennem abban, hogy hárman hozták a felvételt; ami biztos, hogy volt három MSZP-felsővezető, aki tudta, létezik egy felvétel, amellyel – politikai értelemben – ki lehet nyírni Gyurcsányt. És hagyták” – fogalmazott.
A volt kormányfő 2011 nyarán arról számolt be, gyanítja, hogy kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet, döntő bizonyíték híján azonban nem nevezte meg őket. Leírta és elküldte azonban információit Mesterházy Attila MSZP-elnöknek, aki viszont újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a borítékot, mondván, ha a volt kormányfő nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt tegye.
Gyurcsány tavaly szeptemberben egy interjúban már nyíltan beszélt arról, hogy három szocialista politikus szivárogtathatta ki a beszédet: egy nő és két férfi, akiket azonban ekkor sem nevezett meg.
Az MSZP közleményben reagált a cikkre. Mint írták, „a Fidesz első számú hetilapjának nyilatkozó fiatalember ma olyan súlyos, és meggyőződésünk szerint valótlan állításokat tett, amelyeket őszinte ember csak cáfolhatatlan bizonyíték birtokában hoz nyilvánosságra. Máskülönben az állítások nem többek egyszerű hazugságnál, tudatos és sajnos megszokott fideszes provokációnál. Mások lejáratása, a karaktergyilkosság, a politikusok »amortizálása« és besározása a Fidesz politikájának szerves része. Ezért nem lepődünk meg az újabb és újabb kísérletek láttán, sőt biztosak vagyunk abban is, hogy a Fidesznek a következő egy évben még számos hasonló provokációja lesz.”
Felszólították a Heti Választ és a nyilatkozót, „azonnal álljon elő súlyos vádjait egyértelműen alátámasztó bizonyítékokkal! Amennyiben ezt nem teszik meg, valótlan állításaikért nem csupán a lelkiismeretük, de a törvény előtt is felelniük kell majd. Az MSZP kiáll minden politikusa, szimpatizánsa mellett, akit igaztalanul, aljas eszközökkel támadnak!” A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy szerintük nem véletlen, hogy a lap pont most melegítette fel ismét az ügyet, amikor a trafikok körüli botránytól hangos az ország. Délután Török Zsolt szóvivő tart sajtótájékoztatót az ügyben.
Juhász Ferenc csütörtökön az MTI-nek úgy nyilatkozott: sohasem találkozott Rózsa-Flores Eduardóval, ezt a Heti Válasz kérdésére is közölte a cikk megjelenése előtt. Az MTI kérdésére ezt azzal egészítette ki, nem tudja, hogyan jutott nyilvánosságra az őszödi beszéd, pletykákkal nem foglalkozott, és most is politikai érdekeket sejt az erről szóló találgatások mögött.
Szabó Bálint állításait marhaságnak nevezte, hozzátéve: találgatásokra okot adó nyilatkozatával méltatlan helyzetbe hozott politikusokat. Hozzátette: szinte biztos abban, hogy teljes egészében a képzelet szüleménye, amit a férfi a Heti Válasznak elmondott.
Baja Ferenc harmadosztályú ponyvának, nonszensznek minősítette, hogy ő lenne az egyik kiszivárogtató. A politikus Facebook-oldalán reagált a hetilap cikkére, hangsúlyozva: semmi köze az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásához, ezért is helyeselné, ha mielőbb publikussá válna a beszéd kiszivárogtatásának körülményeit vizsgáló, még a Gyurcsány-kormány idején készült titkosszolgálati jelentés.
Baja Ferenc azt is közölte, sosem találkozott Rózsa-Floresszel, és azt sürgette, ha bárkinek bizonyítéka van az üggyel kapcsolatban, tegye közzé. A „koronatanúról” megjegyezte, sajnálja, hogy Gyurcsány Ferenc nem határolódik el „egy efféle minőségű figurától”. Az MSZP „alapítója vagyok és nem árulója. Bármennyi belső vitám is volt, a pártot mindig védtem és védeni fogom. ( ) Bár ennek az újságcikknek a hitele annyi, mint a lap által koronatanúnak nevezet politikai kalandoré, így is tűrhetetlennek tartom az ez irányú erkölcsi támadást!”
Idén áprilisban a Heti Válasz arról írt, Gyurcsány Ferenc informálisan megüzente a szocialistáknak, ha kihagyják az ellenzéki szövetségből a DK-t, nyilvánosságra hozza az őszödi beszéd kiszivárogtatóinak nevét. A DK a zsarolásról szóló értesülést tagadta, de megjegyezték: a volt miniszterelnök közel jár a titok megfejtéséhez, és ha „a végső bizonyosságot megszerzi, akkor azt haladéktalanul megosztja a nyilvánossággal”.
