Értesülésünk szerint a legfőbb bírói fórumhoz idáig tizennégy rendkívüli perorvoslati kérelem érkezett, a mostani eljárásban ezeket vizsgálják meg. A Koszi-klán néven emlegetett negyvenfős társaságnak most csak egy csoportja kérte a tavaly márciusban kihirdetett jogerős ítélet felülvizsgálatát, különféle jogi érvekre hivatkozva. Vannak, akik szerint súlyos eljárásjogi szabálytalanságnak minősül, hogy a Pest Megyei Bíróság elsőfokú ítéletének meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a nyomozás idején előzetes letartóztatás meghosszabbításáról döntött. A kérelmezők úgy vélik: mivel a nyomozási bírót a törvény kizárja az ítélkezésből, ez a bírósági szakember sem tárgyalhatta volna az esetet, habár ő törvényszéki, és nem nyomozóbírói státusban dolgozott.
A beadványozók kifejtették azt a jogi érvüket is, hogy az ügyben valójában nem lehet maffiáról beszélni, ők maguk nem tudtak arról, hogy bűnszervezetben tevékenykedtek. Felvetődött az a további álláspont is, hogy a hajdan eltulajdonított olajszármazék olyan közbülső termék, amely nem kapható a piaci forgalomban, az elkövetési összeg megállapításakor a bíróság mégis a kiskereskedelmi értéket vette figyelembe. A jogerős döntésével a Győri Ítélőtábla annak idején egy vádlottra életfogytig tartó fegyházbüntetést rótt ki, az elkövetők többségét egy és húsz év közötti szabadságvesztésre ítélte. Bizonyítottnak látta egyebek között, hogy a 2000-es évek első felében a százhalombattai olajfinomítóból többen szervezett keretek között nagy értékű olajszármazékot loptak el, és az ügylet kapcsán két gyilkosság is történt.
A felülvizsgálati eljárásban – a jogszabály szerint – a Kúria magát az eseménysort, vagyis a tényállást nem vizsgálhatja, hanem az ítélet törvényességét ellenőrizheti. Érdeklődésünkre a Koszi-klán egyik vezetőjének tekintett Szabó István védője, Bánáti János elmondta: a jogerős ítéletet megalapozatlannak tartják, ennek a kimondását kérik a Kúriától. Az ügyvéd szerint védencének nem volt meghatározó szerepe a csoport tevékenységében.
