Baján betört a Duna a szennyvízhálózatba

Búvárok dolgoznak a Petőfi-szigetnél. Bátán még mindig tart a tetőzés. Cikkünk folyamatosan frissül.

A folyó vízmagassága Dunaszekcsőnél 977, Mohácsnál 964 centiméteren volt a legmagasabb. Az 1965-ben mért rekordvízállás 992, illetve 984 centiméter volt. Hargitai János, a védelmi bizottság elnöke kitért arra, hogy Dunaszekcsőn éjszaka megfeszített árvízvédelmi munka folyt. A Baross utcában a töltést javították és támasztották meg, a Széchenyi közben nyúlgátat kellett építeni. Hozzáfűzte: a munkát nehezítette, hogy az utcában megrepedt az út.

Mint Faller János polgármester a Hír TV-nek reggel elmondta, a katasztrófavédelem 120 munkatársa dolgozik folyamatosan Dunaszekcsőn. Éjjel megcsúszott egy 80 méteres gátszakasz, de emberfeletti munkával helyreállították. A polgármester hangsúlyozta, hogy a tetőzéssel még nem múlik el a veszély, a 870-es vízszint eléréséig még rengeteg munka lesz. A gemenci erdő lelassítja a folyamatot, ezért húzódik el a tetőzés.

Az elmúlt tizenkét órában 26 centimétert apadt a Duna a budapesti szakaszán. Több helyen megkezdték a homokzsákból épült töltések elbontását – közölte a fővárosi védelmi bizottság. A közlemény szerint a Duna a fővárosban 735 centiméter volt a vízállás 11 órakor, az előtte eltelt tizenkét órában 26 centit apadt a folyó.

A Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai a Margit-szigeten, a Bem rakparton, továbbá az Erzsébet híd, illetve a Lánchíd pesti hídfőjénél megkezdték a homokzsákból épült töltések elbontását.

Baján, a Petőfi-szigeten a rendkívül magas vízállás miatt a víz csütörtökön betört az áradás előtt lezárt szennyvízhálózatba – tájékoztatott az Országos Műszaki Irányító Törzs délelőtt. A közlemény szerint annak érdekében, hogy a csőhálózatba ne kerülhessen víz, az árvíz érkezése előtt lezárták a végpontokat. Ezek az elzárások a soha eddig nem tapasztalt árvízszint miatt kialakuló nagy víznyomás következtében megsérültek, és emiatt a Duna vize betört a szennyvízhálózatba.

A sziget védelmére vezényelt erők a kirendelt vízügyi műszaki szakértők irányításával lokalizálják a szennyvízhálózat földfelszíni elemein keresztül a Petőfi-szigetre betörő és a csőhálózatban maradt, szennyvízzel keveredett folyóvizet. Búvárok segítségével igyekeznek helyreállítani a vízoldali csővégek elzárását. A közlemény kitér arra is, hogy a vízügyi irányítók megtették a szükséges egészségügyi megelőző intézkedéseket.

A hosszú tetőzést lassú apadás követi Baján – közölte Zsigó Róbert, a város fideszes polgármestere a Sugovica-parton tartott sajtótájékoztatón. Elmondta, szerdán egész nap a 989 centiméteres rekordvízmagasság közelében tetőzött a Duna. Csütörtökön 10 órára 983 centiméterre csökkent a vízszint.

A vízügyi szakemberek véleménye szerint vasárnap reggelre csökkenhet 900 centiméter alá a vízállás, és ekkor másodfokúra mérséklődhet az árvízvédelmi készültség – tette hozzá. A sajtótájékoztatóra az operatív törzs üléséről érkező Zsigó Róbert hangsúlyozta, a munka nem fejeződött be, a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, mert még mindig a valaha mért legmagasabb vízmagasság, az 1965-ben mért 976 centiméter felett áll a Duna.

Még mintegy ezer ember van kitelepítve a dunai árvíz miatt – mondta a kormányszóvivő más témában tartott sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Giró-Szász András közlése szerint előző nap kétszázan ismét visszatérhettek otthonaikba. Az árvíz miatt jelenleg 540 kilométeren van érvényben rendkívüli védekezés. További 60 kilométeres szakaszon harmadfokú, 100 kilométeren pedig elsőfokú a készültség. Az árvízi védekezésben jelenleg 7500-an vesznek részt, köztük az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a katasztrófavédelem, a rendvédelmi szervek és a honvédség, a polgárőrség munkatársai, valamint közfoglalkoztatottak és önkéntesek.

A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy az összefogás számlaszámára és az adományvonalra csütörtök délelőttig 310 millió forint érkezett.

Árvízi támogatásokról döntött csütörtöki elnökségi ülésén a honi jégkorongszövetség is. Egy sződligeti, víz alá került otthon 3 millió, a Hajós Alfréd-uszoda (Margitsziget) 1 millió forintos gyorssegélyt kap a helyreállításhoz – értesült az MNO.

A Duna visszahúzódásával párhuzamosan egyre nagyobb területen jön fel a belvíz Tahitótfalun, újabb károkat okozva az ingatlanokban. Alsó-Káposztáson legalább 50-60 hektáron tört fel, és körülbelül száz ingatlant érint. Van olyan ház, ahol küszöbig áll a víz. Az ár- és belvíz által okozott károk egyre csak nőnek, nagyságrendjük egyelőre fel sem becsülhető – fejtegette Sajtos Sándor polgármester.

A 11-es út környéke lassan ismét a régi képét mutatja, ám az ártér néhány utcájában még tartja magát a víz, ott a közlekedés is igen nehézkes. Már elkezdték takarítani a visszahúzódó Duna helyén maradt nagy mennyiségű iszapot, és a fertőtlenítéshez is hozzáláttak – tette hozzá a városvezető.

Bátánál tovább tart a dunai árhullám tetőzése, a településen éjszaka csaknem háromszázan védekeztek az ár ellen – közölte a Tolna megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Boros Brigitta elmondta: csütörtök reggel 781 centiméter volt a folyó vízszintje a településnél, ami megegyezik a szerda reggel óta tartó tetőző vízállással.

A vízszint 40 centiméterrel haladja meg a 2002-es árvíz idején mért, eddigi legnagyobb, 741 centiméteres vízállást. A települést védő 2500 méter hosszú ideiglenes gát megerősítésénél csütörtökre virradó éjszakai is mintegy háromszáz katona, tűzoltó, katasztrófavédelmi alkalmazott dolgozott. Több helyen volt szükség a védmű megerősítésére, ellennyomó medence kialakítására – mondta a szóvivő. A gátak állapotát húsz vízügyi szakember figyeli folyamatosan.

A Duna felső szakaszán már bontják az ideiglenes gátakat, és készülnek a takarításra. Csak Pest megyében négymillió homokzsákot használtak fel, ez nagyjából az országos mennyiség fele. A homokot fertőtlenítés után az önkormányzatok hasznosíthatják. A biztosítók az ár levonulása után mérik fel a károkat. A szúnyogirtást a katasztrófavédelemre bízta a kormány.

Az ÁNTSZ szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy stabil a járványügyi helyzet az árvíz által érintett területeken, nincsenek fertőző megbetegedések halmozódására utaló jelek. Szerdai összefoglalónkat itt olvashatja.

A belügyminiszter a Duna alsó szakaszára hétfőn kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához is a parlament hozzájárulását kéri. Pintér Sándor határozati javaslata alapján az erre vonatkozó kormányrendelet hatálya július 19-éig tart majd, és a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről az Országgyűlés ülésén tájékoztatást ad.

Németországban közben csökkent az Elba vízállása csütörtök reggelre a kritikus helyeken, de továbbra is katasztrófariadó van a folyó mentén több száz kilométeren. A folyó alsó-szászországi és Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományi szakaszán 10-15 centiméterrel csökkent a vízállás szerda estéhez képest, de továbbra is a nyár elején megszokottnál többször nagyobb víztömeg nehezedik a gátakra.

Szász-Anhalt tartomány fővárosában, Magdeburgban, ahol 23 ezer embert kellett kitelepíteni, több negyedbe visszatérhetett a lakosság. A legmagasabb szintű árvízvédelmi készültséget még nem csökkentették. A tartományban a héten több gátszakadás történt, a víz a Balatonnál majdnem kétszer nagyobb területet, bő ezer négyzetkilométert öntött el. A veszélybe került településekről még szerda este is menekítették az embereket.

Az agrártárca információi szerint több mint tízezer hektár mezőgazdasági területen károsított az árvíz, valamint az ezzel összefüggő talajvíz és a védekezés – mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár az MTI érdeklődésére csütörtökön Mohácson. Czerván György megjegyezte, hogy az árvízzel borított terület nagy része szántó, kisebb része legelő. A tízezerből mintegy háromezer hektárt az árvíz hatásaként jelentkező talajvíz öntött el, ötszáz hektárt a védekezéshez használva letapostak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az árvíz sújtotta mezőgazdasági területek és a károk felmérése még tart, pontos országos adatok csak akkor lesznek, ha a védekezés befejeződik.

A Duna menti erdőgazdaságok (a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., az Ipoly Erdő Zrt., a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és a Gemenc Zrt.) kezelésében lévő erdőkből több mint 22 ezer hektárt borít víz, a legveszélyeztetettebbek a fiatal erdők, amelyek az idősebbeknél jóval rövidebb ideig képesek ellenállni az árnak. Az árvíz által elsodort faanyagok, megrongált építmények kárértéke egyelőre megbecsülhetetlen. Az erdei vadállomány túléléséért az erdőgazdaságok mindent megtesznek, ebben különösen nagy feladat hárul az Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét kezelő Gemenc Zrt.-re, amelynek teljes munkatársi gárdája napi 24 órában védekezik. A Gemenc Zrt. területe egyébként vízrajzilag az a pufferzóna, amelynek köszönhető, hogy Kalocsa, Szekszárd, Baja és Mohács és térségük lakott részei könnyebben menekülhetnek meg az árvíztől – olvasható a Magyar Fejlesztési Bank közleményében.

Az eddigi események közül kiemelik, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a lakossági vagyon védelmében Mecsér, Zsejkepuszta és Gönyű térségében június 5–7-én több mint ötezer munkaórában vett részt a védelemben emberekkel és gépekkel, dolgozói jelenleg az utómunkálatokban segítenek.

Az Ipoly Erdő Zrt. fekvésénél fogva már összegezni is tud. Első számítás szerint minimum tízmillió forint közvetlen anyagi kárt okozott az árvíz, amely ellen 110 dolgozó mintegy 3400 munkaórában, anyagokkal együtt összesen hatmillió forint értékben működött közre a védekezésben.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a nem saját vagyona védelmében sokféle segítséget nyújtott. Terepjárói szállítottak élelmet, ivóvizet, védelmi anyagot a gátakon dolgozóknak, a munkatársak mobil vécéket állítottak fel, biztosították a közúton el nem érhető Pilismarót és Dömös szárazföldi megközelítését erdészeti utakon, és több napon keresztül részt vettek az Esztergom-Basaharc melletti idősotthon ellátásában.

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai Solt térségében védekeznek. A Duna árterében 1059 hektár általuk kezelt erdő már vízben áll, ráadásul veszélyezteti a társaság solti csemetekertjét, az ehhez tartozó épületeket, berendezéseket és a 42 hektár területen lévő erdészeti és mezőgazdasági kultúrát. A társaság hatvan saját dolgozóval, száz közfoglalkoztatottal és ötven vállalkozóval segíti a munkálatokat, amelyhez hét terepjárót, négy mezőgazdasági vontatót, egy lánctalpas dózert, egy trélert, három tehergépkocsit, hat raklapemelő homlokrakodót és négy személyszállító buszt biztosít. Mivel a töltés átázott, a szivárgások megakadályozására nyolc óra alatt 200 ezer homokzsákot töltöttek meg és építettek be. Az óriási zivatarok ellenére a védekezés napi 24 órában folyik – zárul a közlemény.