Közel ezer kilométeren van készültség

Jelenleg 818,9 kilométer töltésen van árvízvédelmi készültség Magyarországon, Pilismaróton pedig a leeresztett redőnyök mutatják, hogy honnan mentek el.

A területi feladatokat összefogó műszaki koordinátorok folyamatosan ellenőrzik a védelmi képességet érintő kivitelezéseket a Szigetköz, Komárom-Esztergom, a Dunakanyar, Szentendre és Budapest térségében. A védekezés támogatására az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője öt alföldi, a dunai árhullámban nem érintett vízügyi igazgatót szombaton a Duna védvonalaihoz rendelt, hogy a műszaki irányítók és a védekezésben részt vevők munkáját vezessék.

A leeresztett redőnyökből látni, honnan mentek el – ad tippet egy sokat látott tudósító szombaton Győrújfalun. Ezek alapján viszont nem kevesen maradtak védekezni az ár által az egyik leginkább veszélyeztetett magyarországi településen, ahol délutánra várják a folyó tetőzését. Győrújfalut a középkorban már mosta el ár, legutóbb az 1954-es szigetközi gátszakadás szabta át a település képét. A pesszimistább helyiek is mindent ehhez a vészhez mérnek – az optimisták számára viszont a jól megfogott 2002-es és 2006-os áradás a mérce. A kissé dimbes-dombos vidéken pár napja még ki-ki azt vitatta, milyen magasságig kell a padlásra vagy más településre menekíteni az ingóságokat. Majd tett belátása szerint. Voltak, akik nem kockáztattak: csak a csupasz falakat hagyták hátra gáthoz közeli házukban – tartja a helyi szóbeszéd. A költözés mértékéről elmond ezt-azt, hogy alig hallani ma kutyaugatást Győrújfalun, holott rendesen szinte minden háznál akad négylábú őrző. Pár Volán-busz áll még a főúton, arra az esetre, ha a védekezésben részt vevőket szállítani vagy menteni kell.

A hétköznapi élet nyomai azonban már alig fedezhetők fel a településen. A környékszerte híres vendéglő pénteken bezárt, a vele szemben álló, fagyizónak nevezett, tőről metszett falusi kocsmahivatal tulajdonosa mindvégig maradt, és csak az evakuálás bejelentése után szedte szét és raktározta be a fehér műanyag kempingbútort. „Ez a természet, tudtuk, hogy folyó mellé jövünk” – foglalta össze tömören, de nem sietősen, mit gondol. Aki a férfiak közül maradt, kétszáznál is több ember, az gyakorlatilag kiköltözött a gátra. Jó, ha aludni hazajárnak. A családtagok zöme pedig Győrben, vagy a környező településeken, általában rokonoknál, ismerősöknél talált szállást.

A kitelepítés helyszínére, Győrújbarátra így alig tucatnyian kerültek. Az összetelefonálásokból tudni: a gyerekeknél még mindig kitart az öröm, hogy előbb indult az idei vakáció. A felnőttek között van, aki arra szavaz, hogy semmi baj nem lesz, míg mások azt latolgatják, mikor és mekkora lesz a baj. Nagy Imre Attila, aki frissen betelepültként nyerte el a polgármesteri széket 2010-ben, nem tartozik az ijedősek közé. A keddi falugyűlésen sem rejtette véka alá: ha nagy a baj, költöznie kell mindazoknak, akik nem a gátakon dolgoznak. De akkor még némi derültséget váltott ki Sallai Péter megyei katasztrófavédelmi igazgató felvetése. Ő (szigorúan magánemberként) azt javasolta, hogy fogják fel a férfiak úgy a dolgot, mintha wellness-hétvégére küldenék az asszonyt és a gyerekeket – ők pedig maradjanak otthon, és rakodják a homokzsákokat. A győrújfalui polgármester azóta is szinte napi 24 órában irányítja a munkákat.