Biszku az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között pedig belügyminiszter.
A Fővárosi Főügyészség pénteki tájékoztatása szerint a nyomozás elején történész szaktanácsadót vontak be a bizonyítás irányainak meghatározása érdekében, azóta a kutatómunkát az ügyészség maga végzi, többi között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.Több tanúkihallgatás volt, folyik a bizonyítékok értékelése, és újabb iratok beszerzése.
A nyomozás jelenlegi határideje 2013. június 28., de miután az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség egyéb nyomozási cselekmények elvégzését tervezi, a nyomozási határidő meghosszabbítására a szükséges intézkedést megtette – közölte a szóvivő.
A Biszku Béla ellen folyó másik büntetőeljárással kapcsolatban az abban eljáró bíró indítványát elutasítva az Alkotmánybíróság (Ab) a héten kimondta: nem alkotmányellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás.
A június 17-ei Ab-döntés előzménye, hogy Biszku Béla ellen 2011 januárjában vádat emelt az ügyészség egy 2010 nyarán tett tévés nyilatkozata miatt, melyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt. Az illetékes bíróság azonban felfüggesztette az eljárást, és az Ab-hoz fordult.
Az egykori belügyminiszter a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készített Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.
