Az eljárást még 2011 elején a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) bírája kezdeményezte, azt kérve: semmisítsék meg a kommunizmus bűneinek tagadásáról a kormányváltás után elfogadott jogszabályt. Addig csak a holokauszt tagadása szerepelt a Btk.-ban. A bíró álláspontja szerint a 2010 közepén megszavazott törvény sérti a jogbiztonságot és a szólásszabadságot.
Az ügyészség a BKKB-n 2010. augusztus 4-én Biszku Béla ellen azért emelt vádat, mert a volt belügyminiszter egy tévéinterjúban azt mondta: az 1956-os forradalom után nem voltak koncepciós eljárások. Az egykori politikus szerint „valamilyen cselekmények alapján történtek az ítéletek”. A tévényilatkozatot az ügyészség úgy értelmezte, hogy azzal Biszku jelentéktelennek tüntette fel a kommunizmus idején elkövetett bűntetteket.
Újabb bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte a Budapesti Nyomozó Ügyészség Biszku Bélával.
A Biszku-ügyben mindenféleképpen új bizonyítékkal kell előrukkolnia az ügyészségnek, máskülönben nem lehet vádat emelni a volt belügyminiszter ellen. Olvassa el az MNO cikkét a Biszku-ügyről!
Értesülésünk szerint az AB felhívására a BKKB bírája idén márciusban kiegészítette az egy évvel korábban benyújtott indítványát. Úgy vélte, a büntető jogszabály nemcsak a régi alkotmányt sérti, hanem a januártól érvényes alaptörvényt is. A büntetőbíró a pert felfüggesztette.
Az Alkotmánybíróság júniusban tartotta meg az első tárgyalást, s legközelebb október közepén tanácskozik a témában. Azt egyelőre nem tudni, mikor hozza meg döntését. A Budai Központi Kerületi Bíróság mindenesetre a jogszabály kontrolljának befejezése után folytathatja a bűnügy tárgyalását.
