A Fővárosi Főügyészség pénteki közleményében azt írta: a rendelkezésre álló adatok szerint 1957 márciusában – amikor már Biszku Béla volt a belügyminiszter – súlyosan bántalmazták a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének a forradalom eseményeiben részt vett három kutatóját a karhatalmisták és a helyi rendőrőrs tagjai.
A gyanú szerint Biszku Bélának erről legkésőbb 1957. április 9-én egy hivatalos jelentésből tudomása volt, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben azonban nem kezdeményezett hivatalból büntetőeljárást – olvasható a közleményben.
Biszku Béla másik ügye
Biszku Bélát két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati térivel és a salgótarjánival összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntettel is gyanúsítják. Biszku ugyanis az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagjaként döntött a karhatalom tevékenységéről. Biszku ugyanakkor azt állítja, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, „se közvetve, se közvetlenül”.
A Magyar Nemzet csütörtökön arról számolt be, hogy folytatódik az adatgyűjtés és a gyanúsított kihallgatása a Biszku-ügyben. A lapnak a Budapesti Nyomozó Ügyészség szóvivője azt mondta: a vádhatóságnak a jogszabály szerint a jövő hét végéig kell eldöntenie, hogy kezdeményezi-e a volt belügyminiszter házi őrizetének meghosszabbítását.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség Biszku Bélát szeptember elején hallgatta ki először gyanúsítottként, majd a Fővárosi Törvényszék később elrendelte a volt belügyminiszter házi őrizetét.
