Biszku-ügy: ha nincs új bizonyíték, ugrik a vád

A lex Biszku beterjesztője biztos benne, hogy új okirat híján hiába nyomoz a főügyészség. Gulyás Gergelytől azt is megtudtuk, min bukhat a vád és hogy miért a Jobbik tett feljelentést az ügyben.

A néhány napja lakhelyelhagyási tilalommal sújtott Biszku Béla ügyében egyelőre nem sok biztos fogódzót lehet találni. Az 1956-os forradalmat követően belügyminiszterré avanzsáló kommunista politikust a tavaly év végén elfogadott lex Biszku alapján jelentette fel a Jobbik idén februárban. A párt felbujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés – jelenleg hazaárulás – bűncselekményének gyanújával vádolja Biszkut. A Budapesti Nyomozó Főügyészség március óta zajló nyomozása eredményeként – a salgótarjáni és a Nyugati téri sortüzekben felbujtóként – több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával vette őrizetbe múlt hét hétfőn a volt belügyért.

Az ügy kapcsán a lex Biszku beterjesztőjét, Gulyás Gergelyt (Fidesz) arról faggattuk, volt-e bármiféle háttérmegállapodás, hogy meddig várnak a feljelentéssel a pártok a törvény életbe lépését követően. A politikus cáfolta a megegyezés tényét. „Egyszerűen arról van szó, hogy én az általam beterjesztett, majd elfogadott törvényjavaslat alapján nem kívántam feljelentést tenni. Korábban sajtótájékoztatón viszont mindenkit arra biztattam, indítsa meg az eljárást. A Jobbik lépett elsőként.”

Biszku-ügy: minden a bizonyítékon múlik

Gulyás szerint minden azon múlik, milyen új bizonyíték van az ügyészség kezében. A politikus úgy vélte, hogy a Jobbik feljelentése alkalmasnak tűnik az eljárás megindítására, hiszen ennek segítségével alátámasztható a vád. Az ügyészség ugyanakkor nincs könnyű helyzetben, hiszen ők alapvetően a „tiszta” tényálláshoz szoktak hozzá, nem pedig ahhoz, hogy 60-70 évvel ezelőtti feltételezett bűncselekmények ügyében járjanak el. Nehezíti a dolgukat, hogy jelen esetben nem volt elég a jogi állásfoglalás, a történészi értékelésre is szükség volt.

„A lényeg nem az őrizetbevétel volt, hanem a meggyanúsítás. Olyanra ugyanis még nem volt példa Magyarországon, hogy egy kommunista hatalombirtokost gyanúsítsanak kommunista bűnök elkövetésével – rögzítette a Fidesz politikusa. – Más kérdés persze, hogy az ügyészségnek a számtalan feljelentés közül a megfelelőt kell kiválasztania a vádemeléshez – fűzte hozzá. Biszku Béla ellen még 2010-ben Gellért Ádám tett feljelentést belügyminiszteri tevékenysége kapcsán, az ügyészség elévülés miatt azonban nem intézkedett. A lex Biszku életbe lépése óta ezen jogcímen már nem lehet elutasítani a feljelentést.

Szilágyi György jobbikos képviselő egy, a Duna Televíziónak adott interjúja miatt a kommunista bűnök tagadásának vádjával jelentette fel korábban Biszkut, az ügy azonban eltűnt a süllyesztőben. Miután a bíró felfüggesztette az eljárást, a feljelentés 2011-ben az Alkotmánybíróság asztalán landolt, majd visszakerült az elsőfokú bírósághoz. A felhozott vád alapján időközben elítéltek az egyik Milla-tüntetésen egy táblával hadonászó férfit, Biszku ellen viszont azóta sem indult semmilyen eljárás az ügyben.

Biszkunak még a vallomását sem lehetett felhasználni

Az ügyészség most a Jobbik februári feljelentése alapján kezdett nyomozásba emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával. Gulyás Gergely szerint az ügyészség hibát követ el, ha a sortüzek ügyében próbál vádat emelni Biszku ellen. A 90-es években lezajló sortűzperek idején a bíró egyrészt kirekesztette Biszku vallomását a bizonyítékok közül, hiszen teljesen biztos volt, hogy az egykori belügyminiszter nem fog maga ellen vallani a perben. Így nemhogy a vádemelés nem került szóba vele szemben, de még vallomását sem lehetett felhasználni. Másfelől, ahogy azt Kahler Frigyes jogtörténész, az ügyészség által felkért szakértő, a kommunista bűncselekmények elkövetőit kereső Történeti Tényfeltáró Bizottság korábbi elnöke is elmondta, az elmúlt 18 évben nem került elő olyan bizonyíték, mely ezúttal perdöntő lehetne.

Biszku lakhelyelhagyási tilalmának elrendelése óta nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Az ügyészség érthető okokból nem kívánta elárulni nekünk, milyen bizonyítékai vannak a kommunista vezető ellen. Gulyás Gergely viszont leszögezte: az ügyészség több feljelentést is egyesíthet, ekképpen pedig akár a sortüzekben játszott szerepe és belügyminiszteri (1957. március 1-je utáni) tevékenysége alapján is vádat lehet emelni vele szemben. Utóbbival kapcsolatban – mint azt kérdésünkre az ügyészség is megerősítette – még folyik a nyomozás, így több forgatókönyv is elképzelhető. A lényeg, hogy az ügyészség által féltve őrzött bizonyíték valóban elégségesnek bizonyuljon Biszku Béla és a többi kommunista vezető felelősségre vonásához. Így pedig már a lex Biszku sem született meg hiába.