Biszku-ügy: ha nincs új bizonyíték, ugrik a vád

A lex Biszku beterjesztője biztos benne, hogy új okirat híján hiába nyomoz a főügyészség. Gulyás Gergelytől azt is megtudtuk, min bukhat a vád és hogy miért a Jobbik tett feljelentést az ügyben.

Az ügyészség most a Jobbik februári feljelentése alapján kezdett nyomozásba emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával. Gulyás Gergely szerint az ügyészség hibát követ el, ha a sortüzek ügyében próbál vádat emelni Biszku ellen. A 90-es években lezajló sortűzperek idején a bíró egyrészt kirekesztette Biszku vallomását a bizonyítékok közül, hiszen teljesen biztos volt, hogy az egykori belügyminiszter nem fog maga ellen vallani a perben. Így nemhogy a vádemelés nem került szóba vele szemben, de még vallomását sem lehetett felhasználni. Másfelől, ahogy azt Kahler Frigyes jogtörténész, az ügyészség által felkért szakértő, a kommunista bűncselekmények elkövetőit kereső Történeti Tényfeltáró Bizottság korábbi elnöke is elmondta, az elmúlt 18 évben nem került elő olyan bizonyíték, mely ezúttal perdöntő lehetne.

Biszku lakhelyelhagyási tilalmának elrendelése óta nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Az ügyészség érthető okokból nem kívánta elárulni nekünk, milyen bizonyítékai vannak a kommunista vezető ellen. Gulyás Gergely viszont leszögezte: az ügyészség több feljelentést is egyesíthet, ekképpen pedig akár a sortüzekben játszott szerepe és belügyminiszteri (1957. március 1-je utáni) tevékenysége alapján is vádat lehet emelni vele szemben. Utóbbival kapcsolatban – mint azt kérdésünkre az ügyészség is megerősítette – még folyik a nyomozás, így több forgatókönyv is elképzelhető. A lényeg, hogy az ügyészség által féltve őrzött bizonyíték valóban elégségesnek bizonyuljon Biszku Béla és a többi kommunista vezető felelősségre vonásához. Így pedig már a lex Biszku sem született meg hiába.