Bajnainak nem kellett a milliárdos csekk

Az MSZP továbbra sem jut egyről a kettőre Bajnai Gordonnal, aki járja az országot, és nem foglalkozik a hajdú-bétes ügyekkel. Kiderült, hogyan jutnak több bérhez a pedagógusok. Az MNO heti összefoglalója.

Bár az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért és az MSZP kéz a kézben fáradozik a Fidesz-kormány leváltásán, ez a hét is azt bizonyította: valójában mind ez idáig semmilyen komoly előrelépést nem volt képes elérni az ellenzék. Ahogy arról a Magyar Nemzet szerdai számában beszámolt, a Bajnai Gordon vezette Együtt–PM szövetség továbbra sem küldte el Mesterházy Attiláéknak annak a 106 személynek a nevét, akit lehetséges képviselőjelöltnek tart. A Bajnai-szövetség összesen annyit tett, hogy átadott egy 90 helyi csoportot tartalmazó listát, szerintük a csoportok vezetői „képviselőjelölt-jelöltnek tekinthetők”.

Az MSZP elnöke elmondta: azt várja, hogy a július 16-án folytatódó tárgyalásokon lezárják a programegyeztetést, és előre tudnak lépni a jelölt- és listaállítás ügyében is. Mesterházy Attila megerősítette: a szocialisták szerint őszre le kell zárni az egyeztetéseket az Együtt–PM-mel, hogy a választásokat megelőző fél évben már ne egymással, hanem a Fidesz-kormány bírálatával, az ország ügyeivel és saját javaslataikkal foglalkozhassanak.

Bajnai ugyanakkor tovább folytatta a haknizást, ezúttal Szigetvár került sorra, ahol a város fideszes polgármestere egy 1,65 milliárd forintról szóló csekket akart neki átadni, de a volt miniszterelnök nem fogadta el. A polgármester a helyszínen azt nyilatkozta: azért akarta Bajnainak adni a csekket, mert Szigetvár a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején halmozott fel 1,6 milliárd forint adósságot, a város Bajnai miniszterelnöksége idején, 2010 első időszakában jutott csődhelyzetbe.

Még ezen a héten pénzt kap a Hajdú-Bét-károsultak egy része, soron kívüli kifizetés indításával 131 kérelmezőnek 192 millió forintot utalnak át július 11-én, csütörtökön – közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Budapesten. Közben a Hír TV arról adott hírt: eltűntek a Hajdú-Bét papírjai, ezért nem lehet megállapítani, hogy a cég mikor vált valóban fizetésképtelenné. Az ügyben kirendelt könyvszakértő szerint 2002-ben már jelentős veszteséget termelt a társaság, ennek ellenére a tulajdonosok még 2003-ban is rendeltek baromfit. Bajnai közben a mai napig nem kért bocsánatot a károsultaktól.

A Szilvásy Györgyék ügyében hozott múlt heti ítélet nem maradt visszhang nélkül. Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere megdöbbent a kémbotrány főszereplőire kiszabott, szerinte megmagyarázhatatlanul enyhe ítéleten. A jogvégzett szakember szerint a történtekre jobban illik a hazaárulás fogalma, amely azonban már nem szerepel a törvényben. A Fidesz szerint pedig maffiahálózatokra emlékeztetnek a kémkedési perként ismert büntetőügyre adott baloldali reakciók. Kocsis Máté példátlannak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc nyilatkozatában a bírót fenyegette bukással, míg a baloldal más szereplői az ügyészeknek üzengettek burkoltan. Kocsis szerint ezek a „szélsőséges és veszélyes reakciók” teszik indokolttá a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. „Ezek a reakciók ugyanis maffiahálózatokra emlékeztetnek” – fogalmazott.

A Fenyő-gyilkosság ügyében megkezdődött a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A keddi tárgyalási napon tagadta bűnösségét a Fenyő János médiavállalkozó másfél évtizeddel ezelőtti megölésével vádolt két szlovák állampolgár. A vád szerint Jozef Rohác ismeretlen személy megbízásából két társával, Ladislav T. másodrendű vádlottal és Jozef H.-val készítette elő és követte el a cselekményt. Ismeretlen személytől géppisztolyt, lőszereket és hangtompítót szereztek, feltérképezték a sértett mozgását és 1998. február 11-én autóval megjelentek a II. kerületi Törökvészi úti Vico-székház közelében.

Orbán Viktor miniszterelnök a bürokraták birodalmának nevezte az Európai Uniót a L’Express című francia politikai hetilap szerdán megjelent számában. A jelenleg követett irányvonal az uniót egy birodalom, és nem a nemzetek szövetsége felé közelíti, s ez sem a magyarok, sem az európai civilizáció érdekét nem szolgálja – véli. A kormányfő úgy érzékeli, az európai elit továbbra is azt gondolja, hogy az európai egyesült államok felé kell fejlődni.

Közben a Tavares-jelentéssel kapcsolatban egyre több támogató megnyilatkozást kap az ország. Christopher H. Smith amerikai kongresszusi képviselő szerint nincs jelentősége az Európai Parlamentben elfogadott Tavares-jelentésnek, és úgy gondolja, hogy a magyar alkotmány „kifejezetten előmozdítja az emberi jogok ügyét”. Kritikával illette a Tavares-jelentés jóváhagyóit – köztük szlovák képviselőtársát – Anna Záborská európai parlamenti képviselő is, aki szerint az Európai Parlament szocialista frakciójának képviselői az ügy kapcsán nem értették meg az EP szerepét.

Átlagosan 34 százalékkal emelkedik százötvenezer pedagógus illetménye szeptember 1-jével – jelentette be az emberierőforrás-miniszter szerdán. A pedagógusok így a rendszerváltás utáni legmagasabb béremelést kaphatják a kormány döntése értelmében. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a teljes pedagógus-életpályamodell tervezett béremelésének 50 százaléka helyett 60 százalékkal emelik meg az illetményeket szeptembertől. A béremelést az októberi fizetéssel kapják meg az érintettek – közölte Balog Zoltán, hozzátéve: a következő négy évben, 2017-ig minden szeptemberben lesz béremelés. Ennek mértéke évenként minimum 5, de átlagosan 10 százalék lesz.

A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a költségvetésre, a szükséges fedezet rendelkezésre áll – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Emellett várhatóan július 24-én tárgyal a kormány arról a foglalkoztatási rendelettervezetről, amely szabályozza majd a pedagógusok munkaszervezését és munkaterheit is.