A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2041-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.
Szilvásy György neve az UD Zrt. ügyéhez is köthető. A vagyonvédelmi cég 2009-ben indított kártérítési pert, mert Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy, illetve más kormányzati szereplők lejárató kampánya miatt gyakorlatilag becsődölt. Korábban éves szinten több mint 2 milliárd forintos árbevételt ért el a vállalkozás. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény szerint a cég piaci értéke 1,7 milliárd forint volt. 2012 áprilisában aztán a Fővárosi Törvényszék közleményt adott ki, amelyben olvasható, hogy megegyeztek a felek az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal és a magyar állam ellen indított személyiségi jogi perben, amelyben csaknem 1,8 milliárd forintos vagyoni kártérítést követelt a felperes. Bővebben>>>
Ismert, a Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata idén áprilisban nyilvánosságra került. Ebből kitűnik: Portik felajánlotta a titkosszolgálat vezetőjének, hogy terhelő adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A Portik–Laborc-találkozókról készült hanganyagok minőségével ugyan gondjuk van az ellenzéki politikusoknak, de azt ők sem állítják, hogy manipuláltáka felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelősségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-i Rájátszás című műsorában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!