Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja fontosnak tartotta, hogy ne oltsák ki egymást a magyar polgári kezdeményezések. A felvidéki politikus a budapesti kormányt is bírálta, amely szerinte úgy tekint a kérdésre, hogy „izzadjatok ki valamit, aztán mi támogatunk”. Csáky Pál kijelentette, mindig azok a kisebbségek voltak sikeresek, amelyek mögé beállt az anyaország. Márky Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a polgári kezdeményezésekbe a kormányok „nem folynak bele”, de a magyar kormány jóindulattal kezeli ezeket.
A három erdélyi ihletésű polgári kezdeményezés közül kettőnek a képviselői voltak jelen. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnál júniusban iktatott polgári kezdeményezésüket nem tekintik kisebbségi tárgyúnak. „Mi nem vagyunk kisebbség. Többséget alkotunk szülőföldünkön, és népként határozzuk meg magunkat” – érvelt Izsák Balázs amellett, hogy miért a kohéziós politika és a régiók oldaláról közelítettek a Székelyföld autonómiáját felvető kérdéshez.
Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke elmondta, hosszú jogkövetelő folyamatra kell készülni, mert az egymillió aláírással támogatott polgári kezdeményezés sem garantálja, hogy az unió jogszabályt fogad el a kisebbségek védelméről. Példaként a ciántechnológiás aranybányászatot tiltó, Áder János és Tőkés László által kezdeményezett, elsöprő többséggel megszavazott európai parlamenti határozatot említette, amely alapján a bizottság azóta sem alkotott jogszabályt.
A pódiumbeszélgetésen Mihail Formuzal, a moldovai Gagauzia autonóm terület kormányzója elmondta: az Európai Unió számára is példaértékűnek tartják autonómiájukat, és különösen arra büszkék, hogy négy évvel az autonómia kikiáltása után békés úton jutottak egyezségre a moldovai többséggel. A gagauz kormányzó nem tartotta kívánatosnak Moldova és Románia egyesülését.
A budapesti kormány jelenleg magyar szabadságharcot folytat az Európai Unióban, és noha a határon túli magyar szavazatok nem befolyásolják döntően a 2014-es magyarországi választások eredményét, a külhoni magyar politikai pártoknak, egyházaknak, civil szervezeteknek a mozgósítás és a tájékoztatás a feladata – jelentette ki Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Tusványoson, az Idő van! – Nemzetpolitika 2013-ban című előadáson. Erdélyben nagy az érdeklődés a magyarországi választások iránt, ezért a határon túli szervezeteknek tájékoztatniuk kell az embereket, mivel a határon túli magyarok részvétele a választásokon nem más, mint visszaigazolása a magyar kormány nemzetpolitikájának – mondta Toró.
A Néppárt elnöke szerint a nemzetpolitika dilemmája az, hogy a határon túli magyar politikai szereplők miként viszonyulnak a főhatalomhoz, illetve hogy miként lehet létrehozni a kétféle viszonyulás – a labanc és a kuruc – szerencsés elegyét. Mindkét viszonyulásmód magyar és legitim, míg a labanc a főhatalomba való beépülést, a kormányra kerülést tekinti fő céljának, addig a kuruc az autonómia, az önrendelkezés lehetőségeit keresi. A pragmatikus nemzetpolitikai sikerességének kulcsa a kuruc és a labanc viszonyulás szerencsés egyensúlya – fejtette ki Toró. Szerinte a labanc filozófia lényege a kamarillapolitika, a kurucé pedig a közösséggel való szövetség, fűzte hozzá.
Mindig a közösségnek kell a politika középpontjában lennie, és Erdélyben arra kellene figyelniük a politikusoknak, hogy március 10-én Marosvásárhelyen, július 20-án pedig Erdély-szerte a magyar közösség elutasította a román kormány régiósításnak álcázott homogenizációs törekvéseit. Erre alapozva azonosítani kell a közös érdeket, azt a nemzeti minimumot, amelyet minden magyar alakulat felvállal és hajlandó küzdeni érte – szögezte le Toró T. Tibor, aki hangsúlyozta: a néppárt támogatni fog minden olyan megmozdulást, amelyet a magyar közösség számára kedvezőtlen régiósítási tervek ellen rendeznek.
