A budapesti kormány jelenleg magyar szabadságharcot folytat az Európai Unióban, és noha a határon túli magyar szavazatok nem befolyásolják döntően a 2014-es magyarországi választások eredményét, a külhoni magyar politikai pártoknak, egyházaknak, civil szervezeteknek a mozgósítás és a tájékoztatás a feladata – jelentette ki Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Tusványoson, az Idő van! – Nemzetpolitika 2013-ban című előadáson. Erdélyben nagy az érdeklődés a magyarországi választások iránt, ezért a határon túli szervezeteknek tájékoztatniuk kell az embereket, mivel a határon túli magyarok részvétele a választásokon nem más, mint visszaigazolása a magyar kormány nemzetpolitikájának – mondta Toró.
A Néppárt elnöke szerint a nemzetpolitika dilemmája az, hogy a határon túli magyar politikai szereplők miként viszonyulnak a főhatalomhoz, illetve hogy miként lehet létrehozni a kétféle viszonyulás – a labanc és a kuruc – szerencsés elegyét. Mindkét viszonyulásmód magyar és legitim, míg a labanc a főhatalomba való beépülést, a kormányra kerülést tekinti fő céljának, addig a kuruc az autonómia, az önrendelkezés lehetőségeit keresi. A pragmatikus nemzetpolitikai sikerességének kulcsa a kuruc és a labanc viszonyulás szerencsés egyensúlya – fejtette ki Toró. Szerinte a labanc filozófia lényege a kamarillapolitika, a kurucé pedig a közösséggel való szövetség, fűzte hozzá.
Mindig a közösségnek kell a politika középpontjában lennie, és Erdélyben arra kellene figyelniük a politikusoknak, hogy március 10-én Marosvásárhelyen, július 20-án pedig Erdély-szerte a magyar közösség elutasította a román kormány régiósításnak álcázott homogenizációs törekvéseit. Erre alapozva azonosítani kell a közös érdeket, azt a nemzeti minimumot, amelyet minden magyar alakulat felvállal és hajlandó küzdeni érte – szögezte le Toró T. Tibor, aki hangsúlyozta: a néppárt támogatni fog minden olyan megmozdulást, amelyet a magyar közösség számára kedvezőtlen régiósítási tervek ellen rendeznek.
