Orbán: Pénzszivattyúk sújtották Magyarországot

A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon – közölte Orbán Viktor szombaton a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn. A kormányfő szólt arról is, hogy vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt.

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A miniszterelnök előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök. „Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán. A kormányfő hozzátette: az elmúlt három évben azonban megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg – jelentette ki Orbán.

A kormányfő az 1990 utáni helyzetet elemezve és az egységesülő Európáról szólva rámutatott: ez utóbbi jó válasz volt az akkori helyzetre, azonban ebben a válaszban volt két súlyos hiba. Az egyik, hogy a közép-európaiakat túlságosan későn, 2004-ben vették fel, holott ezt a 90-es évek közepén is megtehették volna. Kitérve arra, hogy az unió területén gazdasági növekedés elsősorban Közép-Európából származhat, kiemelte: ha a 90-es években felvették volna a közép-európai országokat, akkor a 2008-as gazdasági válság sokkal erősebb Európát állított volna a kihívás elé, és valószínűleg könnyebb lett volna jobb válaszokat találni.

A másik hibának azt látja, hogy miközben létrehoztak egy közös pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen, átgondoltan tették, és nem minden elemében valósították meg. Egy ilyen pénzrendszer létrehozása is sikeres lehet, amíg konjunktúra van, de amint válság következik be, a rendszer átgondolatlansága felszínre kerül, és ez ma az eurózóna válsága – magyarázta.

Hangsúlyozta: az első és a második világháború, valamint a 1990-es évek utáni időszak átrendeződése után ma egy ugyanilyen radikális, negyedik nagy változás korát éljük, és ismét egyidejűleg kérdőjeleződtek meg világpolitikai pozíciók a fennálló hatalmi berendezkedésben.

Orbán szerint megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe, és reális veszélyként kell szembenézni azzal, hogy a kontinens elveszíti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Egyáltalán nincs megírva a csillagokban, hogy a mostani európai gazdasági válság néhány évig tartó, átmeneti periódus, könnyen lehet, hogy egy hosszú, hanyatló szakasszá válik – fejtette ki.

Magyarország szerepéről azt mondta: az a kérdés, hogyan tudunk olyan politikát felépíteni, hogy megőrizzük a politikai és gazdasági szuverenitást. Rámutatott: ma ez a nemzetstratégia első számú kérdése, azaz hogy Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz-e a most kialakuló világrendnek. A miniszterelnök megállapította: 1990 után sem sikerült felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, hogy a saját erőforrásaink felett magunk rendelkezzünk. A politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált állam maradt – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Magyarország esetében a nemzeti össztermék és az előállított termékből nálunk maradó, felhasználható érték között mintegy 2000 milliárd forintos a különbség, ami az egyévi nyugdíjak kétharmada, több mint az egy évre oktatásra fordított forrás, majdnem kétévi államadósság utáni kamat. Ezért megdolgoztunk, de eltűnik – jegyezte meg.

Miután 2010-ben a magyarországi magyarok jóvoltából kétharmados felhatalmazással a nemzeti erőforrások felett rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert kezdtek felépíteni, amibe sikerült bevonni a világon élő összes magyart, most már az ő érdekük is, hogy ez a nemzeti politika a 2014-es választások után is folytatódjon. Ez nemcsak az anyaországi magyarok, hanem mindannyiunk ügye – zárta szavait Orbán.