A védett tanú a vádat alátámasztó, Portik Tamást terhelő vallomásában azt mondta, hogy az áldozat jó barátja volt, az 1996-ban elkövetett gyilkosság máig lesújtja, továbbá úgy tudja, Portik Tamás áll annak az ellene több mint egy évtizede elkövetett robbantásos merényletnek a hátterében is, amelyben ő súlyosan megsérült.
Közölte, állampolgári kötelezettségének érezte, hogy vallomást tegyen. A tanú elmondta azt is, hogy már sokkal korábban tett volna vallomást, ám Portik Tamás kiváló rendőri és médiakapcsolatai miatt őt és környezetét kezelték közellenségként. Kijelentette, hogy ő soha nem kötött vádalkut, „nem ütötték be” – azaz nem tudták együttműködésre késztetni a hatóságok –, soha nem volt rendőrségi besúgó, „nem úgy, ahogy az elsőrendű vádlott, aki be volt ütve, a rendőrségnek dolgozott”.
Ugyanakkor ügyészi kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy Portik Tamásnak jó rendőri kapcsolatai voltak, például azok, akik jelenleg a V. László elleni nyomozás kapcsán előzetes letartóztatásban vannak. Ennyi éven át nem tudott volna itthon bujkálni – mondta a tanú az elsőrendű vádlottról, akit az 1990-es évek vége óta kerestek a hatóságok, és több mint tíz év elteltével tavaly nyáron fogtak el.
A védett tanú pénteki vallomásában nagyrészt alátámasztotta egy másik tanú, R. László vallomását, őt 2006-ban a kecskeméti maffiaperben 12 év fegyházra ítélték, de egészségi okokból jelenleg szabadlábon van. Abban a perben többéves szabadságvesztést kapott a védett tanú is, aki ebből elmondása szerint hármat magánzárkában töltött.
A védett tanú – a közelmúltban a tárgyaláson meghallgatott R. Lászlóhoz hasonlóan – elmondta, Portik Tamás emberei őt és R. Lászlót 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket. Az első esetben Portik Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztás Józsefet, illetve két másik embert, majd a másik találkozón megeskette a védett tanút és R. Lászlót, hogy erről soha nem beszélhetnek.
Az egésznek „maffiafeelingje” volt – mondta a védett tanú, aki beszélt arról is, hogy néhány év múlva megpróbálták felrobbantani, a rendőrség pedig harminc nap múlva lezárta az ügyet. Amikor ő azt az információt kapta, hogy Portik Tamás állhat a merénylet hátterében, felmerült benne, hogy megtorolja a történteket.
A május 21-ei tárgyaláson egy volt keresztapa azt vallotta, Portik Tamás rendelte meg a kilencvenes évek alvilági leszámolásait. Radnai László részletesen beszélt a robbantásos merényletekről és Portik Tamáshoz fűződő viszonyáról is. Az első tárgyaláson, május 17-én Portik Tamásra és társaira vallott az egyik védett tanú.
Mint korábban a Hír TV Célpont című műsorában elhangzott: Orbán Viktorról próbált terhelő adatokat szerezni Portik Magyar Róberttől, a fekete sereg egykori vezetőjétől. Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, Laborc Sándortól kapott megbízást arra, hogy gyűjtsön olyan információkat, amelyekkel le lehet járatni az ellenzéket.
A védett tanú egyébként R. Lászlóhoz hasonlóan és a vádirattól eltérően úgy tudja, hogy a több más leszámolás ügyében meggyanúsított Jozef R. ölte meg Portik Tamás utasítására Prisztást.
Beszélt arról is, hogy az olajügyekből ismertté vált Energol nevű cégben az 1990-es évek első felében együtt volt R. Lászlóval és Portik Tamással, és álláspontja szerint az elsőrendű vádlott ezzel összefüggésben mindmáig nem számolt el velük jelentős összegekkel.
A védett tanú elmondta, hogy az 1990-es évek közepén egy megbeszélésen Bécsben azt hallotta az elsőrendű vádlottról: „meg van zavarodva, összevissza dobálja a gránátokat, kezelhetetlen, elmebeteg”.
Közölte, Prisztás Józsefről a vádbeli időszakban úgy tudta, milliárdos vagyona volt, számos nagy értékű ingatlan, ma már inkább úgy véli, hogy 3-4 milliárd forint lehetett, de „széthordták”, az áldozat családja rossz körülmények közé került a gyilkosság után.
A védett tanú kitért arra, hogy az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos Andrásnak az áldozat százmilliót, R. László 60-70 milliót adott. Lakatos akkoriban arról beszélt, hogy Portik Tamás 800-1000 milliót követel tőle, pedig csak 300-400 milliót adott.
A védett tanú zártláncú videorendszeren, egy másik helyiségből tette meg vallomását, képmását eltorzították. A tárgyalást tucatnyi géppisztolyos álarcos kommandós biztosította, a tárgyalóterembe csak többszörös ellenőrzés után lehetett belépni.
