Több ponton is lényegesen megváltozik szeptembertől a büntetőeljárási jogszabály. A nagy bűnügyek egy részét első fokon nem a megyei, a Fővárosi Törvényszék tárgyalja majd, hanem a járási, a kerületi bíróság. Budapesten például a kerületekhez eddig az ügyészség olyan vagyon elleni bűncselekmények miatt nyújthatta be a vádiratot, amelyekben az elkövetők ötvenmillió forintot meg nem haladó összegű kárt okoztak. Szeptembertől ez az értékhatár ötszázmillió forint lesz – a félmilliárd forintos kártételekről tehát a kerületi bíróságok ítélkeznek.
Amennyiben a bűncselekményt bűnszervezetben követték el a tettesek, a pert az összegtől függetlenül a törvényszék tárgyalja. A jogalkotók azt remélik, hogy ezzel csökken a Fővárosi Törvényszék korábbi nagy munkaterhe, így gyorsabban lezárulnak az eljárások. A módosítás azt követően történt, hogy az úgynevezett ügyáthelyezés lehetősége megszűnt, az egyes túlterhelt törvényszékekről az aktákat már nem lehet azonos hatáskörű más törvényszékhez áttenni.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Mikó Gergely, a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának vezetője közölte: az utóbbi egy évben Budapesten nem kezdeményeztek áthelyezést, korábban is nyolc bűnügy tárgyalására jelölt ki más törvényszéket az Országos Bírósági Hivatal.
Az új megoldásokról szólva a büntetőkollégium vezetője elmondta: egyelőre nem lehet pontosan megítélni, mennyivel csökken majd a Fővárosi Törvényszék munkaterhe, hány ügy érkezhet a kerületi büntetőtanácsokhoz, hiszen a statisztika nem tünteti fel, hogy például a csalás, az adócsalás, a hűtlen kezelés miatt indított eljárások közül milyen hátrány, kártétel állapítható meg az egyes esetekben. Ezt az egyenkénti vizsgálat mutatja majd ki. Mikó Gergely emiatt elrendelte, hogy a kerületek szeptembertől havonta jelezzék, hány olyan ügy érkezett hozzájuk, amely eddig a törvényszék hatáskörébe tartozott.
A lap megtudta azt is, bonyolultsága miatt néhány más nagy bűnpert is öttagú tanácsban tárgyal a Fővárosi Törvényszék. Így két hivatásos bíró és három ülnök jár el a brókerperben és a Budaházy-ügyben is. A törvényszék elsőfokú büntetőtanácsai egyébként egy hivatásos bíróból és két ülnökből állnak. A tanácsok ősszel több, közérdeklődésre számot tartó nagy per tárgyalását folytatják vagy kezdik meg. Ilyen lesz a nemrégiben megindult Portik-ügy, amely a Prisztás-gyilkossággal függ össze, hasonlóképpen terítéken lesz a Rohác-per, amelynek szereplői a vád szerint részt vettek Fenyő János vállalkozó megölésében. A nyári szünet után, szeptember 17-én a katonai tanács megkezdi annak vizsgálatát, milyen felelősséggel tartozik a 2006-os őszi eseményekért Bene László korábbi országos főkapitány és 13 társa. A törvényszék ebben a perben 60 tárgyalási napot tűzött ki, és a tervek szerint jövő július 10-ig vizsgálja az ügyet.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
(Kulcsár Anna)
