A pazarlás nem ózdi jelenség, máshol is pancsolnak a közkifolyóknál, de autót sem csak a borsodi városban mosnak ingyenvízből. Máshol korábban arra is akadt példa, hogy valakik kisteherautókkal álltak a közkifolyókhoz, és hatalmas műanyag tartályokba vették a vizet, otthon pedig abból itatták az állatokat.
Kiderült az is, hogy más településeken is zártak el kutakat takarékoskodási céllal, de ezek az önkormányzatok nem lettek politikai hecckampány áldozatai. A nyomáscsökkentő fojtással sem csak Ózdon éltek, mert máshol is azt tapasztalták, hogy korlátozás nélkül egyes közkutakon elképesztő mennyiségű víz folyik el.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán például nemcsak a közkutak működtetésére, hanem a háztartási vízfogyasztás díjának beszedésére is egyedi megoldást dolgoztak ki. Tették mindezt azért, hogy a költségek minél nagyobb részét fizettessék meg a fogyasztókkal, és a lehető legkisebb legyen az önkormányzat vesztesége.
Bár ma is vannak közkutaink, régebben több volt, a vízellátás azonban egyetlen háztartásnak sem jelent problémát – jelezte a Magyar Nemzetnek Tiszalök polgármestere. Gömze Sándor elmondta, hogy a kutak egy részét hosszú évekkel ezelőtt zárták el. Tették ezt azért, mert azt tapasztalták, hogy amíg minden sarkon volt közkút, addig többen pazarló módon bántak a kifolyókkal. – Annak idején nálunk is előfordult, hogy autót mostak a kutaknál, míg mások kisteherautókkal álltak oda, és műanyag tartályokba vették a vizet. Otthon az állatokat itatták vele – fogalmazott Gömze Sándor.
Nyírmihálydin van olyan közkút, amelyik szűkítővel működik, de egyetlen kifolyó sincs elzárva. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben a víz mindenki számára elérhető. – A településen akadnak visszaélések, a cigány kisebbség körében sokan vannak, akik élvezik az ingyenvizet, és pancsolnak a kutak alatt. Viszik fürdeni, de előfordul, hogy autót mosnak a közkutakról – közölte Nyisztor Ferenc polgármester. – Mivel az egész rendszert a Debreceni Vízmű Zrt. üzemelteti, a költségek a díjban jelentkeznek. A cég beépíti a közkutak fogyasztását a vízdíjba, és a tisztességes lakosság fizeti meg azt is – mondta Nyírmihálydi első embere, aki nem bocsátkozott találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy mennyi víz folyik el a közkutakon.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán nemcsak a közkutak működtetésére, hanem a háztartási vízfogyasztás díjának beszedésére is egyedi megoldást dolgoztak ki. Farkas László polgármester elmondta, hogy azoknál a családoknál, ahol be van vezetve a víz, de a díjat nem fizetik, a lakásfenntartási támogatásból egyenlítik ki a számlát. Ők így nem részesülnek a teljes támogatási összegből, hanem egy része helyett kifizetett számlát kapnak. – Előfordul, hogy egyeseknél a vízdíj magasabb, mint amennyit a támogatás fedez. Esetükben az történik, hogy a segélyosztásra beül a díjbeszedő, és az ott kiosztott pénzből azonnal elkéri a tartozást vagy annak egy részét – jegyezte meg a településvezető. A polgármester kitért arra is, hogy a helyi cigány telep 110 ingatlana közül 10-15 százaléknál nincs bekötve a víz, lakóik a közkutakra járnak. Ezek a családok átalánydíjat fizetnek, amelynek összege az ingatlanban lakók számától függ. – Előfordul pazarlás, jellemzően mindenütt több vizet használnak, mint amennyit a díj fedez, de a helyzet rosszabb is lehetne – hangsúlyozta Farkas László.
A Somogy megyei Csököly polgármestere azt mondta, hogy a településen zavartalanul működnek a közkutak, de ebből nincsenek visszaélések. Senki nem mos autót közkifolyónál. – Az összes lakóingatlan vízművesítve van, mindenkinek van bekötése, így a közkutakat nem is nagyon használják. A családok átlagos vízfogyasztása nem éri el havonta a tíz köbmétert, ami nem jelent megfizethetetlen költséget a számukra. A közkutak működtetése sem terheli meg az önkormányzatot – fűzte hozzá Bognár Zsolt.
A Tolna megyei Gyulajon a közkutak egy részét évekkel ezelőtt lezárták, ez akkor történt, amikor egy pályázat segítségével minden házhoz bevezették a vizet. – Nálunk azok használják a közkutakat, akiknél valamilyen ok miatt kikapcsolták a vizet. A pazarlás azonban ezeknél a közkifolyóknál sem jellemző, havonta csupán 17-18 ezer forintot fizetünk a közkutak után – mutatott rá a település polgármestere.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arlón, Ózd szomszédságában semmilyen korlátozás nincs a közkutaknál. – Azonban kifolyó sincs sok, csak azokon a helyeken vannak közkutak, ahol 150 méteres körzetben nincs vezetékes víz. Jellemzően a roma telepek közelében van így – szögezte le Vámos Istvánné polgármester. Kérdésre, hogy Arlón mosnak-e autót a közkutakon, nemmel válaszolt. – A költség nem ezért magas, hanem mert sok az olyan roma a településen, akihez nincs bevezetve a víz – fűzte hozzá.
– Kaposváron már évtizedek óta nincs közkút, így az ózdihoz hasonló problémával sem küszködünk – tájékoztatta lapunkat Szita Károly, a somogyi megyeszékhely fideszes polgármestere.
Gémesi György, a Pest megyei Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke csak a hírekből értesült arról, hogy Ózdon mi történt. Szerinte jelentős részben szociális kérdésről van szó, mert ahol van vezetékes vízellátás, ott a legritkább esetben használják az „ingyenvizet”. – Gödöllőn csaknem százszázalékos a vízvezeték-hálózat, kivéve a város szélén lévő üdülőövezetet. Összesen néhány tucatnyi közkút maradt a városban azután, hogy utóbbi helyszínen több berendezést is lezártunk. Ennek oka az volt, hogy egy-egy kútról hektoliternyi mennyiségű vizet szívtak le, vélhetően locsoláshoz – mondta Gémesi György, aki szerint abból az alapelvből nem szabad engedni, hogy az elfogyasztott vízmennyiséget ki kell fizetni. Hozzátette: az ózdi rászorulók helyzetének rendezésére több megoldás is elképzelhető, de erről a helyi önkormányzatnak kell döntenie.
– A falvak többségében ma is megtalálhatók a kék kutak, de a Borsod megyei ügyet egyedinek vélem – közölte kérdésünkre Szabó Gellért. A Bács-Kiskun megyei Szentkirály független polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke kérdésünkre elmondta: náluk és másutt is előfordulnak kirívó esetek, voltak olyanok, akik alkalmanként teherautóval vitték a vizet a kutakról, de ez ma már nem jellemző.
(Borsodi Attila–Szabó Zsolt)
