A lap korábban beszámolt róla, Csontos 2009 februárjában szerelt le a honvédségtől, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) kontingenséből azonban csak 2009 tavaszán törölték, abban az időszakban, amikor a vád szerint társtettesként már részt vett az egyik gyilkosságban, Tiszalökön. A lap forrásai szerint azonban ekkoriban már egy éve nem járt be szolgálati helyére. A debreceni katonák hajdúhadházi lőterére és annak objektumába ugyanakkor 2009 februárjáig bejárása volt Csontosnak. A belépési engedélyét ugyanis csak a leszerelését követően vonták vissza. Ez azért is fontos, mert a hajdúhadházi bázison tárolják – komoly biztonsági rendszerrel őrizve – a debreceni alegységek fegyvereit.
Csontos Istvánt 2004-től egyszerű besúgóként alkalmazták a KBH-nál, majd regisztrált titkos kapcsolat lett. Mivel továbbra is jól végezte a dolgát, 2007-ben pénzjutalmat kapott. Ezek után a szerződéses katona még három évig a honvédség kötelékében szolgált, s 2009 februárjában váratlanul leszerelt. A KBH titkos kapcsolati kontingenséből csak 2009 májusában törölték, amikor már megtörtént a tiszalöki gyilkosság, amelyben a vád szerint sofőrként Csontos is részt vett. Ezután, a KBH belső jelentésének állítása alapján, H. Ernő, Csontos egykori tartótisztje csak 2009 júliusában találkozott a későbbi vádlottal.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint ezen a találkozón a tartótiszt nem kapott konkrét információkat a romagyilkosságokról, pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a katonai elhárításnak külön hírigényként jelölte meg az információgyűjtést Csontosról és társairól, akik egy rendőri igazoltatás nyomán kerültek a hatóságok látókörébe. Az NNI a most nyilvánosságra hozott irata szerint 2009 augusztusában – az őrizetbe vételt követően – már Csontos katonai múltjáról kért konkrét adatokat, de a KBH a válaszában még csak utalást sem tett a titkos biztonsági kapcsolatra.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
