Az Óbudai Egyetem és hat külhoni intézmény egy időben, de a Kárpát-medence különböző területein egymással összekapcsolódva nyitotta meg ünnepélyesen a tanévet péntek délután. A határon túli intézmények – a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a csíkszeredai telephelyű Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a komáromi Selye János Egyetem, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és a szintén szabadkai telephelyű Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar – kétirányú videokonferencia-rendszeren keresztül kapcsolódtak a rendezvényhez.
„Jó helyen vannak itt mindazok, akik sokat várnak a jövőjüktől” – fogalmazott köszöntő beszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a budapesti Művészetek Palotájában. Mint mondta: őszinte örömmel jött el erre a különleges eseményre, amely közös ünnep a Kárpát-medencei iskolákkal. Varga szerint az Óbudai Egyetem megértette az idők szavát, olyan embereket képez, akik megtalálhatják számításukat a magyar gazdasági életben. Az intézmény méltó helyet vívott ki a magyar egyetemek között, és emellett kiemelt figyelmet fordít a magyar értékek, tradíciók ápolására is. A miniszter méltatta a magyar műszaki felsőoktatást, világhírű mérnökeinket, akik örökségére az Óbudai Egyetemen is építenek.
Varga szerint az, hogy Kárpát-medencei körben ünnepelhetnek, megmutatja, hogy sokan csatlakoztak a kormány nemzetpolitikájához. A miniszter hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az anyanyelvi tudásátadás és az anyaországhoz tartozás erősítése mellett.
A szakpolitikus emlékeztetett: 2010-ben, kormányra kerülésükkor több súlyos gazdasági problémával szembesültek: magas költségvetési hiánnyal, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatottsággal. Emellett azonban volt egy komoly értékválság, a munka erkölcsi és anyagi megbecsültségének hanyatlása. Az új alaptörvény megalkotása, a magyar állampolgárság igazságos szabályozása és az oktatási rendszer átalakítása előtt világosan látszott, hogy az ország a szakadék felé halad. „Az eltelt idő igazolta, hogy jó úton járunk” – fogalmazott Varga, emlékeztetve arra, hogy hazánkban csökken az államadósság, megfelelő mértékű a költségvetési hiány kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és megszabadultunk az IMF-hiteltől is. Mint mondta: „költségvetési értelemben is visszaszereztük szabadságunkat”.
Az Óbudai Egyetem mélyen elkötelezett a magyarságtudat erősítése mellett – mondta el tanévnyitó köszöntőjében Rudas Imre, az Óbudai Egyetem rektora. Ennek a gondolatnak a jegyében jött létre a közös tanévnyitó ünnepség, mely kifejezi összetartozásunkat, amelyről törvényt is alkotott a magyar Országgyűlés. Így lett június 4-e a nemzeti összetartozás napja. A mai tanévnyitó tisztelgés a nemzeti összetartozás és a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények összetartozása előtt.
A rektor felhívta a figyelmet arra: magyarságunk megőrzése közös feladat, és ennek érdekében az oktatási intézmények tehetnek a legtöbbet határainkon túl. Ennek a szellemnek kell áthatnia a mindennapi munkát, hisz még nem vagyunk az út végén, az új generációnak hittel, akarattal, erővel küzdenek céljaik megvalósításáért. A rektor külön köszöntötte az elsőéveseket, és sok sikert kívánt tanulmányaikhoz.
A miniszter kiemelte azt is: tízéves foglalkoztatási csúcs dőlt meg az országban, túlléptünk a recesszión. Magyarország saját erejéből volt képes kikerülni az adósságcsapdából. Minderre azért is szükség volt, hogy a fiatalok itthon tudjanak és akarjanak dolgozni. Varga kijelentette: növekvő, erős, sikeres Magyarország megteremtése a feladat, melyben kiemelt szerepe lesz a magyar műszaki értelmiségnek. Hozzátette: a versenyképesség záloga az ipari termelés és az innováció. Magyarország az egész világon számon tartott kutatás-fejlesztési hálózattal rendelkezik, és olyan cégek alakítottak ki nálunk kutatás-fejlesztési központokat, mint az Audi vagy a Knorr-Bremse.
„Olyan országot építünk, ahol megvannak azok a lehetőségek, melyek sikeres szakmai életúthoz vezetnek” – fogalmazott a miniszter, majd szólt arról is: sokáig vártunk arra, hogy jogi kötelék jöhessen létre a határon túliakkal. A határon túli magyarok ereje erőforrás az anyaországban élő magyarok számára. A határon túli egyetemekre költött közpénzek nem vesznek el, hanem a gazdasági élet megerősödéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek nemzeti jövőnk letéteményesei, feladatuk nem könnyű, mert ma olyan kihívásokkal állnak szemben, melyekre tíz évvel ezelőtt még nem volt példa. „Ehhez átgondolt, felelős, értékrenddel rendelkező átalakulásra van szükség” – vélekedett a miniszter.
A hallgatóknak azt üzente: legyenek kiválóak, ne elégedjenek meg a középszerrel, ez azonban tanulás, komoly munka nélkül nem sikerülhet. Mint mondta: a magyar műszaki felsőoktatás múltját és jelenét ismerve biztos benne, hogy ma is tanulnak a magyar intézmények falai között olyanok, akikből egyszer világhírű tudós vagy egy forradalmian új technológia kifejlesztője lesz.
A tanévnyitót szervező Óbudai Egyetem célja az összetartozás kifejezése, az anyanyelvi tudásátadás támogatása, a tudomány határok nélküli magyar nyelvű művelése, valamint az anyaországhoz tartozás és a magyarságtudat erősítése.
A tanévnyitó ünnepség elnökségében foglalt helyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára, Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő. A határon túli intézmények nevében Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szólt.
A rendezvény díszvendégei között az elnökségben foglalt helyet Mészáros Alajos európai parlamenti képviselő, Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő, Németh Tamás, az MTA főtitkára, Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának ügyvivő elnöke. A tanévnyitó ünnepség kiemelkedő eseménye volt az elsőéves hallgatók közös fogadalomtétele.
Tőkés László szavai szerint egy rendkívüli tanévnyitóra került sor. Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett: Trianon után romjaiból kellett újjáépíteni a magyar felsőoktatást. „Csonka hazánk nem hagyott magunkra, mentette, ami menthető, szívén viselte a magyarság sorsát.” Mint mondta: végre elmondhatjuk, hogy újból együtt vagyunk, az alaptörvény kötelességgé teszi a külhoni magyarokért való felelősségvállalást.
Tőkés leszögezte: nem a vendégmunkások, elvándorlók útját kell követni, itthon kell jobb és élhetőbb viszonyokat teremteni. „A szülőföldünkön való megmaradásunk létkérdés nemzetünk számára.” A fiataloknak a tudomány fegyverével, Isten adta képességeikkel és tehetségükkel kell az országot és a nemzetet építeniük. „Együttes erővel sokra mehetünk, erről szól a mi együttlétünk” – fogalmazott a politikus.
