A magyar alaptörvény azon alkotmányok közé tartozik, amelyek erős hatáskört adnak a végrehajtó hatalomnak – ezt mondta a Magyar Nemzet kérdésére Pierre Delvolvé francia alkotmányjogász. Szerinte a politikai berendezkedés karakterére utal az is, hogy a magyar Országgyűlés egykamarás. Az eredetileg tervezett második kamara elvben hozzásegíthetett volna a hatalom további megosztásához, ám a második kamara ügye tudvalévően mindig az adott országra jellemző. Németországban a Bundesrat vagy az Egyesült Államokban a szenátus mint második kamara a szövetségi állam kifejezője.
A professzor korábban a Külügyminisztérium felkérésére részt vett annak a háromtagú bizottságnak a munkájában, amely még áprilisban a magyar alaptörvény negyedik módosításáról készített szakvéleményt. Az ismert alkotmányjogász legutóbb Budapesten az Európai Unió és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról tartott előadást.
A párizsi Panthéon-Assas Egyetem tanára úgy látja: az ország jó kormányzását előmozdító intézmények alkotmányos értéknek tekinthetők. Megítélése szerint ha a kormányozhatóság megköveteli, hogy az alaptörvényt módosítsák, ez elfogadható. Önmagában ugyanis keveset ér, ha az alkotmány szép elveket rögzít, ám ezek a gyakorlatban nem valósulnak meg. Olaszország tökéletesen megfogalmazott alkotmányához például 1947 óta alig kellett hozzányúlni, az ország azonban politikai okból időnként szinte kormányozhatatlan. A magyar alaptörvényre utalva a professzor ugyanakkor megjegyezte: nem kell minden politikai szándéknak jogi formát öltenie, s nem helyes minden aktuális hatalmi elképzelést alkotmányba foglalni. – A politikai szándékokat elsősorban a választásokon kell kinyilvánítani – tette hozzá. Összegzésképpen Pierre Delvolvé erről azt mondta: az alkotmánymódosítás hozzájárulhat, hogy az ország a fejlődés útjára lépjen, de nem biztos, hogy csak alkotmánymódosítással lehet jobb eredményeket elérni.
A velencei bizottság tavaszi észrevételei és az Európai Parlamentben július 3-án elfogadott Tavares-jelentés kapcsán az egyetemi tanár úgy nyilatkozott: az európai intézményektől érkező megjegyzések, kritikák részben politikai jellegűek voltak. A lapnak arra a felvetésére, hogy a negyedik módosítás után a Külügyminisztérium által felkért szakértői bizottság is megfogalmazott kritikákat, a professzor elmondta, többféle megállapítást tettek. Először is rögzítették, hogy a magyar alaptörvény egyes szabályai teljes összhangban állnak az európai értékekkel. Erre példa az alapjogok rendszere, érvényesülésük felett az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorol. Más normák esetében a szakértők úgy vélték, hogy a harmónia megfelelő értelmezéssel megteremthető. Az egyetemi tanár erre példaként a család definícióját hozta fel. Emlékeztetett, hogy a magyar alkotmány szerint a család alapja a házasság, amely férfi és nő életközössége lehet. A professzor felidézte: az Emberi Jogok Európai Bírósága a családot nemcsak a férj, a feleség és a gyerekek kapcsolataként fogja fel, hanem szélesebben értelmezi. – Az emberi jogi egyezmények és az európai ítéletek nem tiltják, hogy a magyarok a mostani megfogalmazást alkalmazzák – mondta –, ám azt Európa megköveteli, hogy a hazai fogalomrendszer a gyakorlatban bővebb értelmezést kapjon.
Kulcsár Anna
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
