Megszüntető határozattal, bizonyítottság hiányában lezártuk a nyomozást az eredetileg CET-beruházásként ismert büntetőügyben – közölte a Magyar Nemzettel Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője. Elmondta: Tarlós István főpolgármester, valamint az Állami Számvevőszék által ismeretlen tettes ellen tett feljelentések alapján 2011. április 29-én indult eljárást még a Fővárosi Főügyészség rendelte el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete gyanújával.
A nyomozás lefolytatására a Legfőbb Ügyészség a KNYF-et jelölte ki, s a hatóságok csaknem két és fél évig vizsgálódtak az eredetileg 8,6 milliárdos, magántőke bevonásával készült úgynevezett PPP-fejlesztés körül. Az, hogy nem bűncselekmény, hanem csupán bizonyítottság hiányában szüntették meg az eljárást, a feljelentők álláspontját támasztja alá. A lap úgy tudja, a nyomozó hatóságoknak azért nem sikerült eddig a hűtlen kezelés bűncselekményének még csak a kísérletét sem igazolni, mert a 2010 utáni Fidesz–KDNP-s városvezetés mindent megtett a kármentésért. Két héten belül meg is nyitják az egykori közraktárak átalakításával, további 1,3 milliárdos ráfordítással együtt mára összesen tízmilliárdért elkészült létesítményt.
Ugyanakkor a lap információi szerint egyáltalán nem kizárt, hogy további feljelentések alapján újabb, immáron ténylegesen elkövetett hűtlen kezelés miatt nyomozás indul a ferencvárosi Duna-parton lévő Bálna ügyében. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes ugyanis a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén bejelentette, a tízmilliárdnak akár a duplájába is kerülhet a fejlesztés. – A Pécsi Ítélőtábla jogerősen arról döntött, a CET-beruházás néven ismert korábbi PPP-fejlesztés hitelezője, az MKB Bank jogosan követel a várostól 7,5 milliárd forintot, kamatostul – mondta akkor Bagdy Gábor. Az ügyben Budapest a Kúriához fordult.
A Duna-parti CET komplexum egykori kivitelezői, a WHB konzorcium tagjai tavaly júliusban közölték, nem adják át a területet a fővárosnak, mivel szerintük a Fővárosi Ítélőtábla nem őket, hanem a beruházót, a Porto Investmentet szólította fel az átadásra, az ingatlan viszont nem az ő birtokában van. Majd két héttel később a főváros mégis birtokba vette az épületegyüttest, miután az önkormányzat képviselői és a kivitelező konzorcium megállapodási szándékukat jegyzőkönyvben rögzítették.
